„Azután eltemette Ábrahám a feleségét, Sárát a makpélai szántóföld barlangjában, Mamréval, azaz Hebrónnal szemben, Kánaán földjén. Így került Ábrahám birtokába sírhelyül a hettitáknak ez a szántóföldje a rajta levő barlanggal együtt.” (1Móz 23,19-20)

Ötven éve várt Ábrahám erre a lehetőségre. Saját földje lesz a még más tulajdonában lévő Ígéret Földjén! A keleti eljárási módokat tekintve szokatlan hirtelenséggel, minden alku nélkül lepengeti a piaci értékkel egyenlő valutát, 400 ezüst sékelt. A városkapuban, tanúk előtt kihirdetett és megkötött üzletet ezek után senki sem támadhatta meg. Ábrahám tulajdonába került egy darabka föld abból, aminek egészét évszázadokkal később Izráelnek nevezik majd.

Ábrahám messzire látott. Nemzedékekkel messzebbre. Így csak az lát, aki Istentől kap látást.

Van egy szemüvegtisztító folyadékom. A két lencse négy oldalára cseppentek belőle. Utána, az optikus utasítását követve a két ujjammal eldörzsölöm az üvegen. Pár perc után rászárad. Akkor kell letörölgetni valami finom kendővel. Amikor újra felteszem a szemüveget és körülnézek, mindig meglepődöm, milyen koszos volt előtte. Pedig nem is látszott rajta.

Jézus felajánlotta a látásunkat tisztító folyadékot. Nem is csöpögött, hanem folyt a kezéből, lábából, fejéből. Vérével tisztította meg a látásunkat. Aki már meglepődött azon, milyen torz, homályos volt a hite az előtt, hogy Jézuson keresztül nézegetett Istenre, az tudja, mire gondolok. Aki még nem, az kérjen Istentől bizalmat ébresztő periszkópot, hogy kilásson a sarok mögül, a gödörből, a mélységből. Mert, ha kérjük, adhatja jövőbe tekintő, jelent átértékelő Önmagát. Szentlelkét.

(Dr. Kereskényi Sándor, Szeged-Honvéd tér)