Krisztus jó illata

„De hála legyen Istennek, aki Krisztus ereje által mindenkor diadalra vezet bennünket, és ismeretének illatát terjeszti általunk mindenütt. Mert Krisztus jó illata vagyunk Isten dicsőségére az üdvözülők és az elkárhozók között:” (2Kor 2:14-15a)

A jó illat köré – a Krisztus jó illatát árasztó ember köré – szívesen gyűlnek az emberek. Ezzel szemben ha valamilyen kellemetlen szag társul Urunk nevéhez, az könnyen taszítóvá válhat, és hosszú időre, vagy akár végleg is elriaszthat bárkit a közeléből. Amikor pár éve Grasse-ban, a francia parfümgyártás egyik központjában jártam, részt vehettem egy gyárlátogatáson is. Ott egy kicsit kikupáltak bennünket a parfümök világát illetően. Két dolgot szeretnék megemlíteni az ott tanultakból:

1. Nagyon nem mindegy, hogy egy illatos készítménybe mennyi illatesszencia kerül a vízen és az olajon túl. Ettől függ nemcsak az ára, hanem a hatása és a tartóssága is.

2. A parfümök felépítését úgynevezett illatpiramissal írják le, amely három rétegből áll:

- Fejillat: Ez az első benyomás, ami gyorsan elillan (pl. citrusok).

- Szívillat: Ez a parfüm igazi karaktere, ami több órán át érezhető (pl. virágok).

- Alapillat: Ez az, ami a tartósságot adja, és a legtovább megmarad (pl. pézsma).

A fej-, szív- és alapillat együtt alkotja a teljes illatélményt. Ez a hármas felépítés biztosítja, hogy az illat ne hirtelen tűnjön el, hanem fokozatosan bontakozzon ki a bőrön.

Érdekes áthallások vannak ezekben:

1. Vajon mennyi a mi keresztyénségünkben, bizonyságtételünkben a jézusi esszencia? Minden azon múlik, hogy éljük-e Keresztelő János alázatát: „Neki növekednie kell, nekem pedig kisebbé lennem.” (Jn 3:30)

2. Vajon milyen a fejillatunk? Mennyire biztos és alapos a bibliai és teológiai ismeretünk, a kapcsolódó tudományokban vagy akár a világ dolgaiban való jártasságunk, hogy álljuk a sarat a hitünket érintő vitákban? Bár ez az elsődleges, amit a környezetünk érzékel, a csupán ismeretből fakadó bizonyságtétel gyorsan elillan és feledésbe merül –, főleg ha nem kapcsolódik hozzá szív- és alapillat. Szívillaton értsük a személyiségünket, azt, akik vagyunk: a meggyőződésünket, megtapasztalásainkat, örömeinket, bánatunkat, kérdéseinket és kétségeinket, valamint az önmagunk megosztására való hajlandóságot. Viszont még ez a kettő is kevés az alapillat nélkül, ami nem más, mint a Jézusról szóló evangélium, és általa Isten határtalan szeretetének megnyilvánulása. Életünkben mindennek erre a szeretetre kell épülnie, amely megadja nemcsak a hitünk és életünk alapját, értelmét és célját, hanem annak a jó illatnak a tartósságát is, mely vonzóvá teheti bizonyságtételünket.

(Pálfi Zsuzsanna – Győr)