Kicsiny kezdet, nagy folytatás 2.
„Azután így szólt Jézus: Mihez hasonló az Isten országa, és mihez hasonlítsam? Hasonló a mustármaghoz, amelyet fogott egy ember, és elvetett a kertjében, az pedig felnövekedett, és fává lett, úgyhogy az égi madarak fészket raktak ágai között.” (Lk 13,18-19)
A felnövekedett mustárfán fészket raknak a madarak, megpihennek árnyas lombjai alatt. Az Anyaszentegyházban, Isten országában az Isten gyermekeinek az élete is ilyen kell legyen: mások számára tudjunk pihenést, árnyékot adni. Így hozzuk Isten oltalmazó szárnyai, oltalmazó szeretete alá mieinket, családtagjainkat! Mindazokat hozzuk, akiknek szükségük van arra, amit jelent az árnyék egy tüzes, forró napon! Igen, ez a küldetésünk, s mindazoknak a küldetése, akik hallják kétezer év óta is Jézus ajkáról ezt a példázatot. Ez nem csak a lelkipásztorok reménysége lehet, hanem minden keresztyén ember reménysége is. Mustármagnyi, kicsiny kezdetek, melyeket le nem nézünk, alá nem becsülünk, hűséggel elvégzett munkával, rendületlen bizalommal folytatódva, a növekedést adó Isten által lehetnek megáldva.
Az a Jézus áll előttünk, Aki előszeretettel nyúl vissza a prófétákhoz. Bölcsen és értelmesen magyarázta Ő mindig is az Írásokat, Mózestől kezdve, a zsoltárokon át a prófétákig. Az Ószövetség prófétai könyveiben is sokszor találkozunk a fának a képével. A korabeli hallgatóság előtt, amikor a mustárfához hasonlítja az Isten országát, akkor amit Előtte elmondtak a nagy próféták, ezek a próféciák ismeretesek voltak. Ezek közül kettőt emeljünk ki! Dániel egy égig érő, magas fát lát (4. fej.). Nabukodonozor királyt és Babilont példázza ez. Ezékiel könyve 31. fejezetében Asszíriát egy szép, árnyas lombú, magas növésű libánoni cédrushoz hasonlítja az Ige. Ilyenek voltak a környező nagyhatalmak. Hol van már Asszíria, és hol van már Babilon? Hol van a Római Birodalom? Ezzel szemben Isten országa örök és megáll.
Ezekben a távlatokban, amelyeket itt nyit az Úr Jézus Krisztus, az Őt hallgató sokaság elcsodálkozhat. Őseik bőrükön érezték a káldeusok seregének ostorcsapásait, aztán átélték a hetven éves babiloni fogságot. Ahogy Izráel tíz északi törzsét az asszírok elhurcolták, hová lett már az a régi Asszír Birodalom? De Isten országa naggyá fog nőni. Az Úr Jézus Krisztus mindeneket újjáteremtő, minden erőt felülmúló hatalmáról szól ez a példázat. (Sebestyén László Ede, Köröstárkány)
**
Imádság:
Ó, bocsáss meg Uram, hogy nem tudtam örülni a mustármagnyi keveseknek, a gyülekezeti magként jelen lévő kettőnek, háromnak! Duzzaszd fel hitemet úgy, hogy lássam: ebből még nagy fa nőhet ki! Ámen