„Mert ti, testvéreim, szabadságra vagytok elhívva, csak a szabadság nehogy ürügy legyen a testnek, hanem szeretetben szolgáljatok egymásnak.” (Gal 5:13)

2026 március 15-én sokan a szívünk fölé tűzzük a kokárdát. A nemzeti színű szalag az összetartozás, a bátorság és a szabadságvágy jelképe. Emlékezünk a márciusi ifjakra, akik mertek nagyot álmodni, és akiknek a szabadság nem elvont fogalom volt, hanem a levegő, amit be akartak lélegezni. Azonban álljunk meg egy percre a csendben. Mit jelent ma szabadnak lenni?

Sokszor úgy gondoljuk, a szabadság annyi, hogy „azt csinálok, amit akarok” Hogy nincsenek korlátok, nincs aki megmondja merre menjek. Viszont a Biblia szerint ez nem szabadság, hanem szabadosság. Az 1848-as hősök sem azért akartak szabadságot, hogy mindenki azt tegye, ami neki tetszik, hanem hogy felelős, építő polgárai lehessenek egy jobb országnak.

A hívő ember számára a szabadságnak két rétege van:

Külső szabadság: Hála Istennek, hogy ma magyarul olvashatjuk a Bibliát, szabadon elmehetünk a templomba, és megvallhatjuk hitünket. Ez olyan kincs, amiért elődeink vérüket adták. Ne vegyük természetesnek!

Belső szabadság: Ez a nehezebb kérdés. Lehet valaki szabad polgár egy szabad országban, miközben a lelke rabszolga. Rabja a haragnak, a sértődöttségnek, az alkoholnak, a megfelelési kényszernek vagy a pénznek.

A forradalom ma belül kezdődik. Hiába tűzzük ki a kokárdát, ha a szívünkben zsarnokság van. Ha otthon diktátorként viselkedünk a családunkkal. Ha a munkahelyen nem merünk kiállni az igazság mellett. Ha a gyűlölet beszédét visszhangozzuk a szereteté helyett. Krisztus szabadsága nem lázadás, hanem felszabadulás a jóra. Azt jelenti: szabad vagyok nem visszaszólni, ha bántanak. Szabad vagyok megbocsátani, amikor a világ bosszúért kiált. Szabad vagyok szolgálni, amikor mindenki más uralkodni akar.

Ma, amikor ünneplünk, tekintsünk a kokárdára úgy, mint emlékeztetőre: Isten szabadnak teremtett. Ne engedd, hogy a bűn vagy a félelem újra igába hajtsa a fejedet! Élj úgy, mint aki nemcsak a földi hazának, hanem a Mennyei Országnak is polgára: felelősséggel, bátorsággal és cselekvő szeretettel.

(Katona Béla, Nyíregyháza-Kertváros)