„Nagy dolgokat tett velem a Hatalmas, és szent az ő neve, irgalma megmarad nemzedékről nemzedékre az őt félőkön.” (Lk 1:49-50)

Mária imájából való mai Igénk. Kiderül belőle, hogy Mária gondolatait átjárta az Úrral való kapcsolata. Ő egy hatalmas, erős, cselekvő Istenben hitt. S valóban: Isten pontosan ilyen. Hatalmas, erős, cselekvő. Te milyen Istenben hiszel? Vannak, akiknek gyenge, erőtlen istenképük van. Ők szoktak Jézuskáról, Istenkéről beszélni. Pontosan annyira is bíznak benne. Lehet bízni egy erőtlen, gyenge Istenben? Aligha. Rá lehet bízni magunkat, családunkat, bárkit vagy bármit egy erőtlen, gyenge Istenre? Nem. És nem is lenne érdemes.

A temetési szolgálataim alkalmával nagyon sokszor átjár a gondolat, hogy vajon a jelenlévőknek milyen hite van? Vajon a családtagok és az elhunytat utolsó útjára kísérők mit gondolnak: ennyi volt? Kész, vége? Nincs tovább? Vagy elhiszik, amiről mindig szólni szoktam, az Úr erősebb, hatalmasabb még a halálnál is? Ha Isten nem lenne erősebb a halálnál, akkor méltatlan lenne arra, hogy higgyünk benne, akkor reménytelen és vigasztalan lenne az életünk. Azonban Isten az Ő Fiában, Jézus Krisztusban legyőzte a halált. Feltámasztotta Jézust a halálból, hogy erejét, hatalmát, jóságát, kegyelmét megmutassa, hogy minden embernek valós reménye legyen a temetőn, a síron, a gyászon túlmutató életre. Az erős és hatalmas Istenben, a bűn és a halál fölött győztes Úrban. Ilyen Istenben hiszünk? Ebben az Istenben hiszünk? A lehetetlent nem ismerő, élő, mindenható Úrban? Csak Benne érdemes. (Katona Béla, Nyíregyháza-Kertváros)