„Aki azonban kimegy, és a benneteket ostromló káldeusokhoz pártol, az megmarad, és ajándékul kapja az életét.” (Jer 21:9b)

Jeremiás idejében ez a prófécia hazaárulásnak hangzott. Isten azt üzente: ne harcolj a saját erődből, hanem add fel a várat, és maradj életben. Isten nem a büszke ellenállást, hanem az alázatos belátást kérte. Néha a legnagyobb győzelem az, ha letesszük a fegyvert és rábízzuk magunkat arra a sorsra, amit Isten kijelölt.

Gondolj a híres amerikai pszichológus, Marshall Rosenberg (az erőszakmentes kommunikáció atyja) egyik alapvetésére. Ő gyakran hangsúlyozta: a konfliktusokban gyakran választanunk kell, hogy „igazunk legyen, vagy boldogok legyünk”. Sokszor görcsösen ragaszkodunk a saját „várunkhoz” (az igazunkhoz, az egonkhoz), miközben az ostrom felőröl minket. Rosenberg szerint a békesség akkor jön el, amikor „megadjuk magunkat” a sebezhetőségünknek, és ahelyett, hogy falakat emelnénk, kilépünk a másik elé őszintén. Ez nem vereség, hanem az élet választása a pusztító büszkeséggel szemben.

Te mi ellen harcolsz mostanság? Talán egy olyan helyzetet próbálsz kontrollálni, ami már rég kicsúszott a kezedből. Lehet, hogy egy rossz szokás, egy megromlott kapcsolat vagy egy munkahelyi stressz ostromol.

● Ne próbáld meg egyedül védeni a menthetetlent. * Válaszd a „kimenekülést”: ismerd el Isten előtt, hogy elfáradtál.

● Add fel a kontrollt. Aki ma képes letenni a saját igazát és Isten tervére hagyatkozni, az nem veszít, hanem megnyeri a békességét.

(Berencsi Balázs, Szabolcsveresmart)