„Nem ti választottatok engem, hanem én választottalak titeket,” (Jn 15:16a)

Az idei Házasság hetének a hűség a témája. Kedvenc énekesem egyik dalának sorai jutnak eszembe: „Nem én választottam, Ő hívott engem / A hűség megtanított rá / Hogy szabaddá kell lennem.”

Gyakran gondolunk úgy a házasságra, mint a mi privát döntésünkre. Mi választottunk, mi döntöttünk, a mi ízlésünk érvényesült. Az idézett dalszöveg – és a Biblia tanítása – azonban megfordítja ezt a perspektívát, és egy sokkal mélyebb dimenziót nyit meg a Házasság hetében.

„Nem én választottam, Ő hívott engem.” Jézus azt mondja: „Nem ti választottatok engem, hanem én választottalak titeket.” A házasság nem csupán két ember szövetsége, hanem elhívás. Isten hívott el arra, hogy ebben a szövetségben élj, és éppen ezt az embert szeresd. Ez óriási biztonságot ad! Amikor a saját érzelmeid hullámzanak, amikor a „választásod” helyességében esetleg kételkednél egy nehéz nap után, akkor megkapaszkodhatsz ebben: Isten hívott el erre az útra. Nem a véletlen sodort össze titeket, hanem az elhívó Isten akarata. Ő pedig, aki elhívott, hűséges, és erőt is ad a küldetéshez.

A hűség paradoxona: a szabadság. „A hűség megtanított rá / Hogy szabaddá kell lennem.” A világi logika szerint a hűség a szabadság elvesztése. A „szabad” ember (a szingli, a független) azt tesz, amit akar. Viszont a dal és az Ige mélyebb igazságra világít rá: a hűség valójában felszabadítás. Miből szabadít fel?

Felszabadít az önzés börtönéből: Az ember akkor a legkevésbé szabad, amikor csak a saját vágyai körül forog. A hűség megtanít arra, hogy a másikért éljek.

Felszabadít a kényszeres keresésből: Aki elköteleződött, annak nem kell többé pásztáznia a világot, nem kell megfelelnie semmilyen elvárásnak. Megérkezett.

Felszabadít a félelemtől: A hűség terében lehetek sebezhető, lehetek gyenge, lehetek önmagam – mert a szeretet nem a teljesítményemtől függ.

A házasság a hűség iskolája. Ez az iskola nap mint nap tanít minket arra, hogyan vetkőzzük le a régi, önző emberünket, és hogyan öltözzük fel a Krisztust. A hűség az a védőkorlát a szakadék szélén, amely lehetővé teszi, hogy szabadon, félelem nélkül táncolj az élet útján a társaddal. Ma köszönd meg Istennek, hogy Ő hívott el erre a szabadságra!

(Katona Béla, Nyíregyháza-Kertváros)