Jákób azt mondta Józsefnek: Eredj és nézd meg, hogy jól vannak-e testvéreid és a nyáj! (1Móz 37,14a(külső hivatkozás))

És senki se a maga hasznát nézze, hanem mindenki a másokét is. (Fil 2,4(külső hivatkozás))

Olvasmányok: 1Móz 37,3–4.12–14.23–35(36)(külső hivatkozás) és Lk 11,29–32(külső hivatkozás)

Lelki útravaló a mai napra

„Úgy fogadd be a testvért, / Mint Krisztus tégedet!” – Evangélikus énekeskönyvünk ismerős énekének kezdése több szempontból is összefoglalja a keresztyén ember önmagához és másokhoz való hozzáállásának lényegét és összefüggéseit. Pál apostol is erre törekszik, amikor az ünnepélyes hangvételű Krisztus-himnuszban kitér arra, hogy Jézus áldozati halála átrendezi az emberi kapcsolatokat is.
Az ige olvasása több kérdést is felvethet bennünk: Miért állítsam a másikat magam elé? Tényleg ezt várja tőlem Jézus? Legyek teljesen altruista? A válasz ott van a sorok között: Jézusra nézve legyek a másikra is tekintettel, és Jézust keresve a másikban figyeljem az ő szükségleteit, figyeljek arra, hogy mi lehet hasznos az ő életében. Isten gondoskodó szeretete indíthat bennünket erre, mert ezt mi is megtapasztaljuk nap mint nap. De nagyon fontos az „is” szócska is, nemcsak itt, hanem Pál bátorításában is, amely nem önmagunk elhanyagolására, hanem arra hív, hogy próbáljuk együtt látni a magunk és mások helyzetét, Jézus Krisztusra és egymásra való utaltságunkat. Ahogy az ének utolsó versszaka is mondja: „Nincs, ami megújíthat, / Se mást, se tégedet, / Csak a Krisztusból tűző, / Forró, hű szeretet.” (EÉ 474,4)

*

Úr Jézus, te nem kérsz tőlünk többet annál, mint amit meg tudunk tenni. Sőt arra kérsz, amire nekünk is szükségünk van: legyünk közösségben egymással, elfogadó és segítő szeretettel. Add nekünk, kérünk, ennek felszabadító felismerését! Ámen.

Szerző: Grendorf-Balogh Melinda