„Kedves Híveim! A múlt vasárnap az Evangéliumban az Üdvözítő óvott azoktól a hamis prófétáktól, akik szelíd bárányok irhájában jönnek hozzánk, holott belül ragadozó farkasok. A kísértés órája az, ha a farkasok kosztümöt cserélnek, ha tegnap ették, rágták a gonosz bárányt, ma pedig a maguk jóságát bizonyítják a felhúzott irhával. Nem kell nekünk a farkas saját ruhája; de a bárányé se, ha farkasok járogatnak benne. Nekünk, mint egyéneknek, családoknak, nemzeteknek Mária kell, a lelkisége kell és a ruhája is, hogy betakarjon, melegítsen a földi zimankóban és belépőnk legyen az örökéletbe.”

1947. július 20. in Beke Margit: Egyházam és hazám II., 97. old.