Az ünnep eredete

+ Szent István király utód nélkül maradva 1038. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján, halála előtt Székesfehérvárott fölajánlotta Magyarországot Szűz Máriának.

+ Ezt követően Szent László király „Szűz Máriának választott vitézeként” a csatákban mindig Máriához fohászkodott segítségért, és a nagyváradi Székesegyházat Mária tiszteletére építtette.

+ IV. Béla a tatárjárás idején Istennek és Szűz Máriának ajánlotta fel leányát, Margitot és a Budai Várban felépíttette Nagyboldogasszony templomát, a mai Mátyás-templomot.

+ A 17. században a Patrona Hungariae-eszmére alapozva alakult ki a Regnum Marianum (Mária Országa) fogalma, ami azt fejezi ki, hogy Szent István felajánlásával Szűz Mária nemcsak oltalmazója, hanem mindenkori tulajdonosa is Magyarországnak.

+ 1896-ban XIII. Leó pápa a magyar millennium alkalmából Vaszary Kolos bíboros prímás esztergomi érsek kérésére engedélyezte Magyarország részére Magyarok Nagyasszonya ünnepét. Ezt eleinte október második vasárnapján tartották, majd X. Piusz pápa október 8-ára tette át.

Érdemes tudni

A Magyarok Nagyasszonyának elterjedt ábrázolása szerint a Szűzanya fejét a tizenkét csillagú korona helyett a magyar Szent Korona díszíti, kezében (vagy a karján ülő gyermek Jézus kezében) az országalma és a jogar látható. A lábánál a törökök legyőzését jelképező félhold, vagy a magyar címer van.

Imádságra és elmélkedésre

„Mennyek királynője, e világ jeles újjászerzője, végső könyörgéseimben a Szentegyházat a püspökökkel, papokkal, az országot a néppel s az urakkal a te oltalmadra bízom; nékik utolsó istenhozzádot mondva lelkemet kezedbe ajánlom.” – Szent István király

Imádság

Istenünk, te a Boldogságos Szűz Mária közbenjárására
népünket számtalan jótéteménnyel halmoztad el.
Szent István, első királyunk rendeléséből
Nagyasszonyunknak és Pártfogónknak tiszteljük őt a földön.
Add jóságosan, hogy egykor vele együtt örökké örvendezzünk a mennyben.
A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik
a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké. Ámen