Lisieux-i Szent Teréz A Szent Szívről Nevezett Mária Nővérnek„B” kézirat

Reggeli ima0 imádkozás /layout/img/logo.png

Okt
22

Jézus, Jézus, ha ilyen felséges a te Szereteted utáni vágy is, milyen lehet birtokba venni és élvezni a Szeretetet? Egy ennyire tökéletlen lélek, mint az enyém, vajon törekedhet-e arra, hogy birtokába vegye a Szeretet teljességét? … Ó Jézus, én legelső, én egyetlen Barátom, Te EGYESEGYEDÜLI akit szeretek, mondd meg nekem, mint jelentsen ez a titok? … Miért nem tartogatod ezeket a roppant törekvéseket a nagy lelkeknek, a magasságokban keringő Sasoknak? … Én úgy nézem, hogy csak gyenge kicsi madár vagyok, amelyet csak gyenge pihe föd, nem vagyok sas, egyszerűen csak SASSZEMEM ÉS SASSZÍVEM van, mert végtelen kicsinységem dacára is oda mer tapadni tekintetem az Isteni Naphoz, a Szeretet Napjához és szívem megérzi benne a Sas minden aspirációját … A kicsi madár repülni szeretne a ragyogó Nap felé, amely elbűvöli szemét, utánozni szeretné sastestvéreit, akikről látja, hogy egészen a Szentháromság Isteni tűzhelyéig emelkednek fel … jaj, csak annyi telik ki tőle, hogy verdes a kis szárnyaival, de fel is szállni: idáig már nem terjed az ő pici hatalma! Mi lesz belőle! meghal-e vajon bánatában, tehetetlenségét látva? … Ó, nem! A kis madár még csak el sem csügged. Merész ráhagyatkozással, kitartóan csügg tekintetével az Isteni Napon; semmi sem rettentheti vissza, sem szél, sem eső, és ha hirtelen sötét felhők takarnák is el a Szeretet Csillagát, a kis madár akkor sem mozdul helyéről, tudja, hogy a felhőkön túl még mindig ragyog az ő Napja, hogy fényessége nem tud megfogyatkozni egyetlen pillanatra sem. Néha ugyan azt veszi észre a kicsi madár szíve, hogy meglepte a vihar s ilyenkor úgy rémlik neki, mintha nem is hinné már, hogy az őt beburkoló felhőkön kívül még valami más is létezik; ez azután a tökéletes öröm pillanata a szegény, gyenge kis jószág számára. Micsoda boldogságot jelent neki ott maradni, mégis; tágranyílt szemmel nézni a láthatatlan fényt, amely elrejtőzik az ő hite elől!!! Jézus, idáig még megértem szeretetedet a kicsi madár iránt, miután az nem tágít mellőled … de én tudom és te is tudod, hogy a tökéletlen kis jószág, a helyén (vagyis a Nap sugarai alatt) maradva is meg-megfeledkezik egy kissé az ő egyetlen foglalkozásáról, felcsíp egy magocskát jobbról vagy balról … hernyócska után fut … s azután apró víztócsára bukkanva eláztatja alig-nőtt tollait, meglát egy virágot, megtetszik neki, s akkor az ő pici esze ezzel a virággal foglalkozik … végülis, miután nem tud szárnyalni, mint a sasok, a szegény kis madár még foglalkozik csip-csup földi dolgokkal. Azonban minden rosszalkodása mellett is, a helyett, hogy a sarokba bújna, hogy sírjon nyomorúságában és meghaljon bánatában, a kicsi madár az ő Édes Napja felé fordul, az ő jótékony sugarainak kínálja oda nedves szárnyacskáit, csipog, mint a fecskefiók és halk énekében bizalmasan és részletesen elmondja hűtlenségeit, merész ráhagyatkozásában azt gondolva, hogy így több hatalomra tesz szert, teljesebben magához vonzza Annak szeretetét, aki nem az igazakat jött hívni, hanem a bűnösöket … Ha az Imádott Csillag süket az ő kis teremtményének panaszos csicsergésére, ha fátyla mögött marad … nos! A kis jószág tovább ázik-fázik, belenyugszik, hogy átjárja a hideg s még örül is ennek a szenvedésnek, amelyet amúgy is megérdemelt … Ó, Jézus! milyen boldog is a te madárkád, hogy gyenge és kicsi, mivé lenne, ha nagy volna? Soha nem lehetne olyan merész, hogy a te jelenlétedben mutatkozzék, hogy elszundikáljon teelőtted … Igen, ez gyengesége még a kicsi madárnak, hogy mikor szembe akar nézni az Isteni Nappal s a felhők meggátolják abban, hogy csak egyetlen sugarat is lásson, szemecskéje önkénytelenül is becsukódik, fejecskéjét szárnya alá rejti s elalszik a szegény kis pára, abban a hitben, hogy még mindig az ő drága Csillagát szemléli. Ha felébred, nem csügged el, kicsi szíve békességben marad, s újrakezdi az ő szeretetszolgálatát, segítségül hívja az Angyalokat és a Szenteket, akik mint sasok emelkednek a Fény emésztő forrásához, vágyainak céljához és a sasok szíve megesik kis testvérükön, oltalmukba veszik, megvédik és elűzik a keselyűket, amelyek fel akarják falni őt. A kis madár nem fél a keselyűktől, amelyek a gonosz lelkek jelképei, neki egyáltalán nem az a rendeltetése, hogy az ő zsákmányukká váljék, hanem azé a Sasé, amelyet a Szeretet Napjának középpontjában szemlél. Ó, Isteni Ige, téged szeretlek és te vonzol engem, imádott Sasom! Te vagy, aki a száműzetés földje felé szárnyalva akartál szenvedni és meghalni, hogy a Boldog Szentháromság Örökkévaló tűzhelyéhez vonjad a lelkeket, te vagy, aki visszaszálltál az elérhetetlen Fénybe, ahol immár lakni fogsz, te vagy, aki továbbra is a könnyek völgyében maradsz a fehér ostya külszíne alá rejtőzve … Örökkévaló Sas, te engem saját isteni substanciáddal akarsz táplálni, engem, a szegény kicsi lényt, aki visszahullanék a semmibe, ha a te isteni tekinteted nem éltetne engem pillanatról pillanatra … Ó, Jézus! engedd meg, engedd meg nekem, hogy túláradó hálámban ezt mondjam: őrültséggel határos a te szereteted … Hogyan is kívánhatnád, hogy az én szívem ne lendüljön feléd ennek az őrületnek a láttán? Hogyan is lehetnének az én bizalmamnak határai? … Ó, jól tudom, a Szentek is követtek el őrültségeket érted, nagy tetteket, hiszen ők sasok voltak …

Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!

További imák

Küldetésünk

Amikor a szeretet és a béke nyelvét használjuk, ez lehetővé teszi számunkra, hogy párbeszédet folytassunk másokkal, még azokkal is, akik különböznek tőlünk. Ezzel a párbeszéddel kezdjük jobban megérteni egymást, lehetővé téve számunkra, hogy kövessük Jézust egy békésebb világ megteremtésében. ​​​​​​A Kattints és Imádkozz egy lehetőség, hogy a most élő generációk a digitális világban megváltozzanak. "Isten hűséges és a reményünk benne olyan, mint egy szilárd horgony az égben."