Nem azt mondom, 
ne keress más Istent,
hanem hogy szeresd bolondulásig, 
teljes erődből, teljes szívedből 
az egy, élő, igaz Istent,
mint egy szerelmes,
se időd, se erőd ne maradjon 
nyomi kis istenkékre, egyéb hókusz-pókuszra.
Nem azt mondom,
ne ölj, hanem hogy magadnál jobban
szeress minden más embert,
akár barát, akár ellenség,
ne habozz a lelked is kitenni értük,
s akkor aztán hogy a csudába 
árthatnál nekik, gyilkolnád meg őket.
Nem azt mondom,
ne paráználkodj,
hanem hogy tekints minden nőre
olyan odaadással, 
mintha húgod, lányod lenne,
elébb vágnád el saját torkodat,
mint hogy kihasználd
vagy kárt tegyél benne.
Nem azt mondom,
ne dolgozz a hetedik napon,
hanem hogy olyan lelkesedéssel
pihenj, imádkozz, időzz
szeretteid körében, csak este
döbbenj rá, huppsz, ma nem dolgoztam!
Nem azt mondom,
ne utáld apádat és anyádat,
még ha nehezedre esik is,
hanem hogy amikor rájuk nézel,
lásd az élet hömpölygő, eleven folyamát, 
melynek részei ők, és része vagy te, 
tőlük kaptad, így add tovább,
lehetetlen megrendülés nélkül 
tekinteni rájuk,
akár megadták 
mindazt, amire vágyol, 
akár nem.
Nem azt mondom,
ne hazudj, 
hanem hogy úgy csüngj az igazságon,
ne akard szépíteni, csúnyítani,
más ne járjon a fejedben,
s akkor nem is jön ki a szádon.
Nem azt mondom,
ne lopj, ne irigyeld a másét,
hanem hogy a másénak úgy örülj,
mintha sajátod lenne,
nem kell rátenni a kezed ahhoz,
hogy benne gyönyörködj,
úgy vigyázz rá, mint magadéra,
s akkor semmi szükséged arra,
hogy erőszakkal megkaparintsd.