Az új Esztergom úgy épül, mint a civitas Dei; fa­lai közt Boldogasszony temploma emelkedik, kö­rülötte a királyi palota szomszédja az érsek házának és a monostornak.
A kereszténnyé vált Esztergom a bazilikába beépíti a régi, római vár köveit, oszlopait, az érseki trónszék márvá­nya is antik művészet kezenyomát viseli. A pogány Róma köveket ád Esztergomnak, az új Róma azt a lelket, mely István királyban a rex pius-nak, a kegyes királynak eszmé­nyét teljesíti meg oly tökéletesen, hogy ő lesz az Egyház első kanonizált szent királya, aki a civitas terra-t évezre­dekre felemeli az Isten országa szintjére.
Strigonium és szent királya: maga lesz az a speculum principum, fejedelmek tükre, mely Szent István Intelme­iből éppúgy sugárzik a keresztény nyugatra, mint életé­nek tükréből. - A Duna mintha megfordulna Esztergom alatt; István király óta nemcsak Nyugatról Keletre hul­lámzik, hanem vissza is Nyugat felé. A Nyugat már nem­csak tanítani, hanem tanulni is járhat Esztergomba, ahol a keresztény impérium eszményi valóságát szemlélheti, a földi ország és az Isten-ország legszebb összhangját.

(Esztergom)

23. Civitas Dei - Isten városa. Szent Ágoston 413-ban megírta a Civitas Dei (Az Isten Városa) huszonkét kötetes munkáját, melyet Alarik gót vezér pusztító, Róma elleni hadjárata ihletett. Központi gondolata a két város a Civitas Deinek és a Civitas Diabolinak (az ördög városa) a szembeállítása: „Két szeretet alkotta a két várost. Vagyis a földi várost az Isten megvetéséig fajult önszeretetet; amely önmagában büszkélkedik, emez az Istenben. Ezért amaz az emberek dicsőségét hajhássza; emennek legnagyobb dicsősége Isten, a lel­kiismeret bizonyossága."

24. Civitas Terra - jelen vonatkozásában a fenti, Civitas Diaboli-t jelenti. Szó szerinti fordításban „földi vá­ros".

25. Strigonium - Esztergom régi latin neve.