Krisztus evangéliuma az a mag, mely a zsidó és hel­lenisztikus világ termőtalajába jutván, megújítot­ta a föld színét, új alapot vetett a világ szellemi életének minden vonalán. Adott új vallást, mely bár a zsidóság val­lásával összefüggésben áll, hiszen a keresztény kinyilatkoz­tatás ráépít az ószövetségire és annak szentkönyveit meg­tartja, mégis attól mindjárt, a Krisztus halálát követő első években elkülönül, szertartási törvényeivel szembehelyez­kedik, nemzeti korlátait ledönti, etikáját kibővíti, tökéle­tesíti és általánossá teszi.

Hittartalmához pedig hozzákapcsolja Krisztust, az ö megváltását a kereszthalál által, a Szentháromság titkát és a kegyelmi életet Krisztusban és a Szentlélekben; az Isten országát a világban. Az evangéliumi kovász átalakítja a vi­lágképet; az egyistenhit, a világteremtés, a Gondviselés, a halhatatlanság, a szabad akarat, a másvilági élet hirdetésé­vei. Erkölcsi tartalmával megadja az egyéni lélek értékét, biztosítja benső életének fejlődését, ezáltal előkészíti az új társadalmi rendet és erőközpontjává válik az emberi mű­velődés új irányának. A keresztény kinyilatkoztatás tartal­ma maga Krisztus.

(A KERESZTÉNY BÖLCSELET TÖRTÉNETE)