Amikor Szent Domonkos¹⁵³ rendjének angyali dok­tora, Szent Tamás felújítja az arisztotelészi metafi­zikát, hogy az ész és a hit összhangját biztosítsa a keresz­tényvilágképben, NiccoloPisano¹⁵⁴ vésője ugyanakkor az antik művészi szemlélet realizmusával alakítja át a közép­kori szobrászatot - éppen Szent Domonkos síremlékén. Mily lelket sugárzó lesz ezeken a domborműveken az arc­kifejezés, mily természetessé válik a szemek játéka, a kezek mozgása, a csoportok eleven együttérzése; a legendás ese­mények riportszerű mozgalmasságot nyernek.

A Szűzanya-tiszteletnek új hullámát is Szent Domon­kos indította el; a szentolvasó vitte bele a népi ájtatos-ságban a Madonna kultuszát. Níccolo Pisano ösztönösen érezte meg azt, hogy Szent Domonkos síremlékén a fő­hely a Madonnát illeti meg. Az ókori művészet forma­kincse válik e síremléken a középkor nagy szentje eszmé­inek kifejező eszközévé. A krisztusi életeszmény összebé­kíti az antik műveltség értékeit az evangélium gyöngye­ivel; a renaissance művészete és a humanizmus szelleme ugyanazon tőről fakad, ahonnét a Summák és a Divína Comedia¹⁵⁵ eredtek.

(Egy koporsó művészettörténete)

153. Szent Domonkos - (Caleruega, 1170 körül - Bologna, 1221. augusztus 6.) Már kispap korában tisztelettel néztek föl rá, és példáját növendéktársai és tanárai egyaránt követték. 1215-ben a toulouse-i püspök Domonkost és társait kinevezte egyházmegyei prédikátoroknak, kiknek feladatául adta az eretnekség kiirtását, a nép tanítását és a hívő lelkek vezetését. Domonkos előtt ennél átfogóbb tervek álltak: az egyházmegyei prédíkátortársulaton túl egy világméretű szerzetesrendről álmodott, amely kizárólag az igehirdetésnek szenteli magát. Domonkos és társai, döntésükkel az ágostonos regulát tekintették életük alapszabályának, és azt egészítették ki sajátos céljuknak megfelelően. 1216-ban megkapták a Szent Romanus- templomot, és megkezdték a szerzetesi életet. A templom mellé lakószárnyat építettek, majd III. Honorius pápától megérkezett a jóváhagyás is. Ezzel a rendalapítás megtörtént. Ebben a rendben az volt az újdonság, hogy tagjai teljesen a tanulásnak, a prédikálásnak és a lelkek mentésének szentelték magukat. 1234-ben avatták szentté.

154. Niccola Pisano - (1220 körül-1284) más néven Nicola de Puglia és Nicola Pisanus olasz szobrász és építész, a romantikából a klasszikus görög stílus örökségén át, a modern szobrászat megalapítója. Apuüában, Olaszország délkeleti részén született, születési ideje, eredete bizonytalan. Az apuliai származású mester első ismert munkája Toszkánában a pisai dóm keresztelőkápolnájának szószéke. (1260.)

155. Summák, Divina Comedia - Flóris atya a Summák-al Aquinoi Szent Tamás Summa Theologiae című művére, míg a Divina Comedia esetében Dante elbeszélő költeményére gondol. Az előbbi, Pisano halála előtt pár évvel született, míg az utóbbi az 1300-as évek legelején.