Az eredeti bűn az Ádámtól való testi leszármazás ré­vén száll át nemzedékről-nemzedékre; az eredeti bűn a testi leszármazást kíséri a férfiú által való nemzés út­ján. Ezért volt mert Krisztus emberi természete az erede­ti bűntől, nem a „férfiú akarata" által született. Ezért kellett a Boldogságos Szüzet, aki a természet rendje sze­rint fogantatott, természetfölötti módon megóvnia az Is­tennek attól, hogy az eredeti bűn fogantatására át ne szár­mazzék. Az eredeti bűn tehát a testet kíséri és azt a testet va­lóban a „bűnnek testévé" teszi. Ennek eredményeként hordja az emberi test magában a szenvedést és a halált. A bűnnek zsoldja a halál.
Az eredeti bűn testi-lelki romlásba vitte az emberisé­get: az ember elvesztette az eredeti épséget és igazságossá­got, mely az Isten paradicsomi adománya volt, melyben a helyes rend uralkodott Isten és ember, lélek és test vi­szonyában. A helyes rend az, hogy az alsóbb szolgál a fel­sőbbnek. Tehát az ember szolgál, engedelmeskedik Isten­nek, az emberben pedig az akarat követi az ész parancsát, a test pedig az értelmes akaratnak fogad szót.

(AZ IMÁDSÁG ÉRTÉKELÉSE...)