Szent Pál mondja: „Mert mindnyájan, akik megke­resztelkedtetek, Krisztus öltöttétek magatokra." A keresztség szentségi jeleinek fátyla alatt nagy titkok élnek, az ember újjászületésének, megváltásának titkai. Ez a misztérium oly nagy, hogy a Szentírás és a liturgia gyak­ran hasonlítja a teremtéshez, sőt csodálatosabbnak mond­ja a teremtésnél is.
Ha róla elmélkedünk, az Anyaszentegyház csodálkozó pillantásával kell rája néznünk. Hisz az Egyház a nagy­szombati szertartásokban ezt mondja: „Isten, ki csodá­latosan alkottad az embert és még csodálatosabb, ahogy megváltottad." A keresztségben Krisztus megváltó halá­lának és föltámadásának hasonlóságában részesülünk, a megváltás kegyelmei ömlenek át mireánk. A keresztség tehát Krisztus feltámadásának csodás valóságát oltja be az emberbe és ezért ép úgy csodálatosabb a teremtésnél a li­turgia szerint, mint ahogy Urunk föltámadása nagyobb csoda volt annál. „Értsék meg azok, kiket megváltottál — mondja a keresztvíz szentelésekor az Egyház — hogy nem volt fönségesebb a világnak kezdetben való teremtése an­nál, hogy az idők teljében föláldoztatott Krisztus."

(Az ÖRÖKÉLET FORRÁSAI...)