Mindenkit Jézusért szeress, Jézust pedig önmagáért.
Egyedül Jézus az, akit különös szeretettel kell szeretnünk, őt minden barátunknál jobbnak, hívebbnek ismerjük.
Őérte, őbenne mind barátaid, mind ellenségeid legyenek kedvesek neked.
Imádkozz értük mindnyájukért, hogy őt megismerjék és szeressék.
Sose kívánd, hogy külön figyelemmel dicsérjenek vagy szeressenek, mert ez egyedül Istent illeti, akihez nincs hasonló.
Ne óhajtsd senkinek szívét lefoglalni, téged se foglaljon le másnak szerelme, hanem Jézus legyen benned és minden jóakaratú emberben.
Szíved legyen tiszta és szabad, semmi teremtmény ne hálózza be.
Mindent le kell vetned, és tiszta szívvel kell Istenhez fordulnod, hogy megnyílhass és láthasd, mily édes az Úr.
Bizony el nem jutsz idáig, csak ha kegyelme eléd jő és vonzani kezd, hogy miután egészen kiüresedtél és fölszabadultál, egyedül te magad egyedül ővele egyesülhess.
Mert mikor Isten kegyelme bennünk működik, akkor mindenre van erőnk.
Amikor pedig elhagy, szegények és gyámoltalanok vagyunk, csak ostor alá valók.
De ilyenkor sem kell magunkat elhagynunk, kétségbeesnünk, hanem inkább háborgás nélkül Isten akaratára kell hagyatkoznunk, s mindent, ami nyakunkba szakad, Jézus Krisztus dicsőségére eltűrnünk, mert télre nyár következik, az éjszakára nappal virrad, vihar után fölragyog a nap.