VI. Némelyek tökéletességre törekvésüknek kezdetén vannak súlyosabb kísértéseknek kitéve, mások vége felé.

De vannak olyanok is, akiknek egész élete megpróbáltatások közt folyik.

Másokat meg kevés kísértés látogat meg, Istennek bölcs és kegyes gondviselése szerint, amely latra veti az emberek állapotát és érdemét, és mindent előre elrendez – választottainak üdvösségére.

Nem kell tehát kétségbe esnünk, ha kísértések vesznek körül;

hanem annál buzgóbban Istenhez kell könyörögnünk, hogy minden hányattatásunkban méltóztasson minket segíteni.

Hiszen ő szent Pál mondása szerint Úgy szabja ki a kísértések mértékét, hogy helyt állhassunk.

Alázzuk hát meg lelkünket Isten keze alatt minden kísértés és zaklatás idején: mert az alázatos szívűt üdvözíti és felmagasztalja.

A kísértésekben és a megpróbáltatásokban válik el, ki mennyit haladt; ott van a nagyobb érdem, ott mutatkozik meg igazán az erény.

Nem is nagy dolog, ha valaki jámbor és buzgó, míg nehézségekkel nem találkozik; de ha a megpróbáltatás idején türelmesen kitart, az nagy haladásra nyit reményt.

Némelyeket megóv Isten a nagy kísértésektől, de a mindennapos, apró kísértésekben gyakran alulmaradnak, hogy tanuljanak a megaláztatásból, és nagy dolgokban sose bízzák el magukat, ha már oly kicsinyekben gyengének bizonyultak.