Nem hallgat ránk!

Abban az időben Jézus ezt mondta a főpapoknak és a nép véneinek: Erről mi a véleményetek? Egy embernek két fia volt. Odament az egyikhez, és így szólt hozzá: Fiam, menj ki ma, és dolgozz a szőlőben! A fiú azt válaszolta: Nincs kedvem! – de később megbánta, és mégis kiment. Odament a másikhoz, és annak is szólt. Az így válaszolt: Szívesen, uram! –menni azonban nem ment. Kettőjük közül melyikük teljesítette az apa akaratát? Azt felelték: Az első. Erre Jézus így szólt hozzájuk. Bizony mondom nektek: A vámosok és az utcanők megelőznek benneteket Isten országában. Mert eljött hozzátok János az igazságosság útján járva, és ti nem hittetek neki, a vámosok és utcanők viszont hittek neki. És ti, akik mindezt láttátok, még utólag sem tértek jobb belátásra, hogy higgyetek neki! Mt 21, 28-32

Mottó: Nincs kedvem!

Engedelmesek

Máté semmit se mond arról, hogy a szőlősgazda fiai milyen korúak. Hallgatói azonban magukra ismerhettek: vagy kamaszok voltak, vagy kamaszok szülei. Hisz kamaszok olyan szeszélyesek, hogy bár az imént igent mondtak valamire, most nemet mondanak ugyanarra. És fordítva. Függetlenségükre kényes „felnőttnek” hiszik magukat, majd eszükbe jut, hogy engedelmességgel tartoznak atyjuknak. Vagy épp engedélyt akartak kérni az esti bulira, de ehhez – jut eszükbe – az apa jókedve, engedékenysége hasznos lenne. A történettel Jézus az is mondja közvetve hallgatóinak, hogy még gyerekek, szeszélyesek, és nem megfontolt felnőttek. S lehet, hogy mi is találva érezzük magunkat? Mondjuk tehát, hogy szívesen, és meg is tesszük?