Kincs

Abban az időben Jézus így szólt tanítványaihoz: „Ne félj, te kisded nyáj, hisz Atyátok úgy látta jónak, hogy nektek adja az országot. Adjátok el, amitek van, és osszátok ki a rászorulóknak. Készítsetek magatoknak kimeríthetetlen erszényt, kifogyhatatlan kincset a mennyben, ahol tolvaj nem fér hozzá, és a moly nem rágja szét. Ahol kincsetek, ott a szívetek is. Csípőtök legyen felövezve, kezetekben pedig égő gyertya legyen. Hasonlítsatok az olyan emberekhez, akik urukra várnak, hogy mihelyst megérkezik a menyegzőről és zörget, rögtön ajtót nyissanak neki. Boldogok azok a szolgák, akiket uruk megérkezésekor ébren talál. Bizony mondom nektek, felövezi magát, asztalhoz ülteti őket, körüljár és felszolgál nekik. És ha második vagy harmad körváltáskor érkezve is így találja őket boldogok azok a szolgák. Gondoljátok meg: ha tudná a házigazda, hogy melyik órában jön a tolva, nem engedné betörni házába. Éberen várjátok tehát az Emberfiát, mert eljön abban az órában, amikor nem is gondoljátok.”

Mottó Készítsetek magatoknak kimeríthetetlen erszényt, kifogyhatatlan kincset a mennyben

Kifogyhatatlan

Nos, a mai tanítás megerősíti, hogy Jézus nem a takarékosság ellen beszélt, amikor ellentmondott annak az ismeretlennek, aki új csűröket akart építeni, tárházuk vagyonának. Épp ellenkezőleg, arra buzdít, készítsünk kimeríthetetlen erszényt, kifogyhatatlan kincset. Ez azonban nem röpke földi létünket hívatott megédesíteni, hanem az örök életet. És arról mielőbb kell gondoskodni. Nem kiszámítható, mint egy biztosítás, nem is lehet spekulálni rá. Mindig készenlétben kell lennünk! Ennek fejében olyan jutalmat ígér, ami szinte felfoghatatlan. Ő maga fog kiszolgálni! Ezért bizony érdemes virrasztani!