Kiss Ulrich naplója KereskedőAdvent 3. vasárnapja
Napi Ima16 imádkozás 

Kereskedő
Amikor Keresztelő János bűnbánatot hirdetett, a nép megkérdezte: Mit tegyünk? Akinek két ruhája van, –válaszolta –, az egyiket ossza meg azzal, akinek egy sincs. S akinek van ennivalója, ugyanígy tegyen. Jöttek a vámosok is, hogy megkeresztelje őket, s így szóltak hozzá: Mester, mit tegyünk? Ezt felelte nekik: Ne követeljetek többet, mint amennyi meg van szabva. Megkérdezték őt a katonák is: Hát mi mit tegyünk? Nekik így felelt: Ne zsarnokoskodjatok, ne bántsatok senkit, hanem elégedjetek meg a zsoldotokkal. A nép feszülten várakozott. Mindnyájan azon töprengek magukban, vajon nem János-e a Krisztus. Erre János így szólt hozzájuk: Én csak vízzel keresztellek titeket. De eljön majd, aki hatalmasabb, akinek saruszíját sem vagyok méltó megoldani. Ő majd Szentlélekkel és tűzzel fog titeket megkeresztelni. Szórólapátját már a kezében tartja, hogy megtisztítsa szérűjét: a búzát csűrébe gyűjtse, a pelyvát pedig olthatatlan tűzben elégesse. És még sok mással is buzdította a népet. Így hirdette nekik az üdvösséget. Lk 3, 10-18
Mottó: – Mit tegyünk?
Az erő
Lám, a kérdés ugyanaz, a válasz azonban különbözik. Mindnyájan tudni szeretnénk, mit tegyünk, hogy elnyerjük az üdvösséget, hogy boldogok legyünk, A főparancsban, a szeretet parancsában megkapjuk a választ, és az egy: szeressünk. Szeressük Istent, és szeressük az embert, De mit jelent ez konkrétan? Ki-ki állapota szerint máshogy tudja kimutatni szeretetét. Az anya anyai, a gyermek gyermeki szeretettel. A koldustól nem várhatjuk el, hogy két ruhája legyen, így meg se oszthatja. De ha többed van, mint ami szükséges, megoszthatod. A jóléti társadalomban mindenkinek van megosztani valója, így hát az adakozás nem egy opció, hanem kötelesség. A katonáknak hatalma van, és nagy a kísértés, hogy éljenek, sőt visszaéljenek vele. Ők ebben, az erősek szelídségében mutathatnak mérsékletet, Mindnyájunknak el kell végeznünk az önvizsgálatot: miben tudok segíteni annak, akinek nincs, lemondva a biztonságról, a kényelemről, és nem csak a feleslegesről. S nem mond, hogy nincs semmid! Ha például, megszoktad, hogy mindig neked van igazad, hogy mindig tiéd az utolsó szó, ugye, tudod, hogy erről kell lemondanod?