Igazságtalan

Abban az időben: Példabeszédet mondott Jézus arról, hogy szüntelenül kell imádkozni, és nem szabad belefáradni. Így szólt: „Az egyik városban élt egy bíró, aki Istentől nem félt és embertől nem tartott.  Élt abban a városban egy özvegyasszony is. Elment hozzá, és kérte: „Szolgáltass nekem igazságot ellenfelemmel szemben.”  A bíró egy ideig vonakodott, aztán mégis így szólt magában: „Noha Istentől nem félek, embertől nem tartok, de ez az özvegy annyira terhemre van, hogy igazságot szolgáltatok neki, mert a végén még nekem jön és megver.” Az Úr így szólt: „Hallottátok, hogy mit mond az igazságtalan bíró. Vajon Isten nem szolgáltat igazságot választottjainak, akik éjjel-nappal hozzá folyamodnak? Talán megvárakoztatja őket? Mondom nektek, hamarosan igazságot szolgáltat nekik. Csak az a kérdés, hogy amikor az Emberfia eljön, talál-e hitet a földön?” Lk 18, 1-8

Mottó: „Talán megvárakoztatja őket?”  

ÖZVEGY

Az utóbbi időkben gyakran hallani panaszokat, szerte Európában, hogy lassú a bíráskodás, hogy az igazságszolgáltatás malmai lassan őrölnek. Ha a statisztikák ezt mutatják, az gond, mert itt nem igazán igaz, vagy csak részben, hogy „jobb később, mint soha.” A késlekedés mind üzleti, mind magánügyekben végzetes lehet, komoly károkat okozhat felperesnek, alperesnek egyaránt. A késlekedő, vagy éppenséggel elmaradó ítélet komoly károkat jelent. Az evangéliumi bíró azonban mintha azt vallaná: legyünk túl rajta. Nagyon úgy tűnik, hogy döntésének igazságos volta kevésbé érdekli. Az egész nyűg neki. Érthető, hogy sokkol a párhuzam Isten, a mindig igazságos bíró és a korrupt és lusta bíró között. Egy valamire azonban rámutat: ha szívósan harcolunk igazunkért, akkor az ilyen Istentől sem félő bíróval szemben is, akkor nem lehet kételyünk, hogy az Úr mindenképp igazságot szolgáltat. Persze nekünk is állhatatosnak kell lennünk.