Vigasztalás és vigasztalanság

Elmélkedés:
Szent Ignác a Lelkigyakorlatoknak a lelkek megkülönböztetésével foglalkozó részében megmutatja, hogyan reagáljunk a vigasztalás vagy a vigasztalanság érzésére. Vigasztalás alatt minden jó, pozitív érzést ért, amely az Istenhez való közelségre, az Ő irántunk való szeretetére utal, és arra, hogy viszontszeretjük Őt. Ezekre az érzésekre adandó válaszként Szent Ignác arra bátorít bennünket, hogy legyünk hálásak, örüljünk, és folytassuk életünket és hitünk gyakorlását. Ugyanakkor arra is emlékeztet minket, hogy ezek az érzések valószínűleg nem tartanak örökké. Ebben az életben ugyanis a vigasztalanság érzésének is ki vagyunk téve. Vigasztalanság alatt Szent Ignác a rossz érzésekre utal. Ezek közé tartozhatnak olyan negatív érzések, mint a lustaság, a nyugtalanság vagy a szomorúság - esetleg az Istentől való lélekbeli eltávolodás érzése vagy a buzgóság teljes hiánya is. A „vigasztalanság” azonban magában foglalhatja a lelki érzés vagy érzelem teljes hiányát és a rettegés vagy akár a kudarc érzését is. Ignác szerint ezek az érzések a vétkeink következményei is lehetnek, hogy engedtünk az ördög kísértéseinek, és elfordultunk Istentől. De a vigasztalanság eredhet abból is, hogy Isten meg akar erősíteni bennünket: mintegy az Ő felhívása, hogy higgyünk benne, még akkor is, ha nem érezzük kegyelmét és jelenlétét. Ignác arra biztat, hogy a vigasztalanság idején tartózkodjunk a nagy elhatározásoktól, idézzük fel a korábban megtapasztalt vigasztaló időszakokat, és növeljük 5-10%-kal az imádságunkat. Ezáltal jobban megértjük, hogy a vigasztalanság, amin keresztülmegyünk, meghívás arra, hogy elforduljunk a bűn egyik vagy másik területétől, vagy Isten szerető tervének része, hogy teljesebben egyesítsen minket önmagával. Gondolkodjunk el a vigasztalásokon és vigasztalanságokon, amelyeket most a lelki életünkben tapasztalunk... hogyan tudunk teljesebben bízni Istenben, aki mindent megenged és mindenben a javunkért munkálkodik?

Imádkozzunk! Önfelajánlás

Fogadd el, Uram, szabadságomat,
fogadd egészen,
vedd értelmemet, akaratomat
s emlékezésem.

Mindazt amim van, és ami vagyok,
Te adtad ingyen:
visszaadok, Uram, visszaadok
egyszerre mindent.

Legyen fölöttem korlátlanul rendelkezésed;
csak egyet hagyj meg ajándékodul:
szeretnem téged.

Csak a szeretet maradjon enyém
a kegyelemmel,
s minden, de minden
gazdagság enyém,
más semmi nem kell.