Janka Ferenc atya elmélkedése MotivációÉvközi 21. vasárnap

Napi Ima11 imádkozás /layout/img/logo.png

Aug
18
Janka Ferenc atya elmélkedése Motiváció Évközi 21. vasárnap

Az álpróféták közös jellemzője mindig is az volt, hogy a nép vezetőinek a fülét olyan beszédekkel csiklandozták, amit hallani szerettek volna. Az Isten Szentlelke által vezetett valódi próféták ellenben többnyire az árral szemben úsztak. Amikor mindenki elbizakodott, volt bátorságuk figyelmeztetni, sőt fenyegető ítéletet hirdetni. Amikor pedig a kétségbeesés lett úrrá az népen, akkor vigasztaltak és bátorítottak. A fogság kilátástalanságában hirdetik a szabadulás reményét Izajás szavai  Erősítsétek meg a lankadt kezeket, és a megroggyant térdeket szilárdítsátok meg! (Iz 35,3)

Az Isten nevében szóló próféták igehirdetésének létezett azonban egy szokatlan – nem könnyen értelmezhető – műfaja, a paradox prófétai beszéd. Ennek sajátos dinamikája valójában provokáló motiváció. A próféta egy nyilvánvalóan igazságtalan helyzetet hoz létre vagy ír le. Ez a méltánytalanság felháborítja az embert. A felindulás cselekvésre ösztönöz: az igazságtalanság elleni lázadásra és a helyzetet megváltoztatására.

Izajás híres látomásban például ezt halljuk: „Menj, mondd meg ennek a népnek: Hallván halljatok, de ne értsetek, látván lássatok, de ne fogjátok föl. Tedd érzéketlenné e nép szívét, süketté a fülét, és kösd be a szemét, hogy ne lásson a szemével, ne halljon a fülével és ne értsen a szívével, s így ne térjen meg és ne gyógyuljon meg” (Iz 6,9-10).

Jézus a magvetőről szóló tanítás után, kissé módosítva idézi a próféta szavait: „Érzéketlenné lett e népnek a szíve. Nehezen hallanak a fülükre, a szemüket meg behunyták, hogy szemükkel ne lássanak, fülükkel ne halljanak, s szívükkel ne értsenek, nehogy bűnbánatot tartsanak, és meggyógyítsam őket” (Mt 13,13-15).

Lényeges a párhuzam, de a különbség még fontosabb. Izajásnál az Úr megbízására a próféta teszi lehetetlenné a nép megértését, megtérését és gyógyulását. Máténál a nép saját elzárkózása akadályozza meg a bűnbánatot és a megváltást.

A provokáló prófétai beszéd célja végső soron az, hogy hallgatói elgondolkozzanak azon, nem kerültek-e saját hibájukból olyan képtelen helyzetbe, ami a kézenfekvő lehetőség ellenére lehetetlenné teszi számukra a látást, a hallást, a megértést, a megtérést és az üdvösséget.

Lukács evangéliumában hasonló helyzettel találkozunk. Valaki azt kérdezi, hogy kevesen vannak-e akik üdvözülnek. Erre Jézus - kis közbevetéssel - egészen megdöbbentő módon lényegében úgy válaszol, hogy igen, mert sokan vannak, akik nem tudnak bemenni a szűk kapun. Rémületünket csak fokozza, hogy a kérdezővel együtt mindnyájunkat a „ti pedig kint rekedtek”-hez sorol, akikről a ház ajtaját bezáró úr, mindenféle hivatkozás ellenére sem tudja, hogy honnan valók. Hozzánk beszél, amikor azt mondja, hogy „Ott majd sírás és fogcsikorgatás lesz, amikor látjátok Ábrahámot, Izsákot, Jákobot és mind a prófétákat az Isten országában, magatokat meg kitaszítva onnan”.

C. S. Lewis a „Csűrcsavar levelei” című művének stílusa is hasonlít a paradox prófétai beszédhez. Itt egy főördög ad tanácsot kezdő unokaöccsének, hogy miként kell a hit útjára lépni szándékozó fiatalembert a leghatékonyabban kísérteni, vagyis az Isten- és emberszeretettől eltántorítani. A humoros görbe tükör valójában tűéles képet mutat a hittel kapcsolatos ismereteink és hívő életünk gyakorlatának esélyeiről és veszélyeiről. Hasonlóképpen megfontolandó a könyv bevezetőjében leírt tanács. Eszerint az ördöggel kapcsolatban két hibát véthetünk. Az egyik, ha túl sokat, a másik, ha túl keveset beszélünk róla. Minden bizonnyal így van ez a kárhozattal, és ennek lehetőségével kapcsolatban is. A pokolról nem lenne szabad túl sokat, de túl keveset sem beszélni. Mert a túlzott félelem megbénítja az embert. A teljes gátlástalanság pedig ön- és közveszélyessé teszi. Már Arisztotelész tudta, hogy a gyávaság és a vakmerőség között a bátorság erénye a helyes közép. A bölcs szülő is akkor szereti jól a gyermekét, ha figyelmezteti a rá leselkedő veszélyekre, de nem irtja ki a lelkéből a kezdeményezőkészséget. Ha önbizalmat ad neki, de megóvja az önelégültségtől. Optimális esetben az orvos sem a betegségekkel riogat, hanem az egészséges életvitellel kapcsolatban ad tanácsokat és a megelőzésre helyezi a hangsúlyt. Lelkiismeretlen lenne azonban, ha nem hívná fel a figyelmet az egészségre káros életmód veszélyeire, vagy ha valamilyen betegség esetén elhallgatná a diagnózist és nem tenne meg mindent a gyógyulás érdekében, még akkor is, ha a terápia súlyos kellemetlenségekkel vagy nagy fájdalommal jár.

Az evangéliumban számtalan példát találunk Isten végtelen irgalmasságára, megbocsátó szeretetére. Mi emberek azonban hajlamosak vagyunk arra, hogy ezzel visszaélve elfelejtkezzünk arról, hogy üdvösségre jutásunk nem automatikus. Szent Ágoston sem véletlenül írja, hogy „aki megteremtett téged a megkérdezésed nélkül, nem üdvözít az együttműködésed nélkül”.

Jézus most életünk elhibázásának lehetőségével szembesít bennünket. A gyermekéért aggódó Atya gondossága, az életét értünk adó barát szeretetének Lelke szól általa. Üdvös félelmet ébresztő tanításának célja nem a kétségbe ejtés, hanem a minden szeretet-energiánkat itt és most mozgósító motiváció.

 

 

 

Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!

További imák

Küldetésünk

Amikor a szeretet és a béke nyelvét használjuk, ez lehetővé teszi számunkra, hogy párbeszédet folytassunk másokkal, még azokkal is, akik különböznek tőlünk. Ezzel a párbeszéddel kezdjük jobban megérteni egymást, lehetővé téve számunkra, hogy kövessük Jézust egy békésebb világ megteremtésében. ​​​​​​A Kattints és Imádkozz egy lehetőség, hogy a most élő generációk a digitális világban megváltozzanak. "Isten hűséges és a reményünk benne olyan, mint egy szilárd horgony az égben."