Janka Ferenc atya elmélkedése "Hogy lássak"Évközi 30. vasárnap

Napi Ima6 imádkozás /layout/img/logo.png

Okt
21
Janka Ferenc atya elmélkedése "Hogy lássak" Évközi 30. vasárnap

Az út szélén ülő vak koldus, Bartimeus azt kéri Jézustól, hogy lásson. A látás és a belátás vágya, a megismerés és az élet értelmének keresése egyidős az emberiséggel.

A filozófiatörtének egyik leghíresebb szövege, Platón barlanghasonlata is, a fizikai látás különböző lehetőségei révén szemlélteti a valódi ismeretek megszerzésének nehézségeit. Ebben a filozófus a látásnak kétszer három fokozatát állítja elénk. Az első a színházi bábszerű figurák árnyai, amit egy barlang mélyén teljesen lekötözött emberek az előttük magasodó falon látnak. Egyikük, megszabadulva bilincseiből elindulhat a fölfelé és kifelé vezető úton. Itt a látás második fokozatára érve megnézheti azokat a tárgyakat, amiknek eddig csak az árnyait szemlélhette és a bábjátékosokat, akik ezeket egy fal fölött mozgatták, majd a látás harmadik fokaként azt a tüzet, aminek fényében korábban az árnyakat látták. Feljebb haladva kijut a barlangból, és a látás negyedik szintjén először csak éjszaka bír a csillagokra és a hold fényére tekinteni, majd nappal az egyre nagyobb fényhez fájdalmasan hozzászokva a dolgok árnyaira és tükörképeire. A látás ötödik fázisában tudja a dolgokat és az embereket nappali fénynél megcsodálni és végül a hatodik mozzanatban lesz képes megpillantani a napot, a fény, a meleg, az élet és minden jó forrását.

Platón hasonlata ismeretelméletének rövid foglalata is. Ebből most csak egy mozzanat fontos számunkra. Az, hogy a hétköznapi élet ügyes bajos dolgait, törekvéseit és rivalizálásait, jutalmait és céljait, a filozófus a nevelésben nem részesült lélek tevékenységeihez sorolja és a látás legprimitívebb és legalacsonyabb szintjére helyezve egy barlang sötét mélyén falra vetülő árnyképek szemléléséhez hasonlítja. A valósághoz való eljutás nála egy fáradságos és fájdalmas út, aminek a végén azonban olyan felfedezés vár az emberre, ami semmilyen eddigi tapasztalatához nem hasonlíthatóan valóságos, eleven, jó és szép.  Hasonlatában a valóság és látszat helyet cserél. A barlangbéli látszat világból a realitás, az igazi lét felé emelkedő ösvény, a megismerés útja pedig nehéz és fáradságos.

A modern kor embere azonban már nem megismerni akarja a világot, hanem használni. Thomas Hobbes így összegzi ezt: “mit kezdhetnénk vele, ha a miénk lenne”. Az európai ember kezébe kerülő - Kínában felfedezett - puskapor összetétele változatlan maradt, a cél változott meg. Amíg ott vidám tűzijátékok fényére lobbant, itt lőporként robbanva halált hozó ágyú és puskagolyókat röpített.

Saját történelmünk tanít meg bennünket arra, hogy a látás és belátás, a megismerés és megértés képességének fejlődése nem abszolút érték. A céltól függően lesznek gyarapodó ismereteink és hatékonyabb technikáink jók vagy rosszak, az örömet és az életet szolgálók vagy szomorúságot és halált hozóak.

Ha Platón körülnézhetne a mi világunkban, vajon hova helyezne bennünket? Talán a barlangja egy még sötétebb és mélyebb vermébe, ahol a virtuális világ képernyőinek villódzó képei kötik le a figyelmünket, vezetéknélküli fülhallgatók dugják be a fülünket és az érintőképernyők felületeinek folytonos nyomkodása köti meg a kezünket. Személyre szabható készülékek személytelenre szabnak bennünket, a kapcsolatok korábban sosem látott lehetősége tesz minket egyre elszigeteltebbé, a pornográf és elferdült módon bemutatott szexualitás egyre telhetetlenebbé és kielégíthetetlenebbé, az agresszivitás és a horror pedig egyre frusztráltabbá és gátlásosabbá.

Platónnál a nevelés feladata az volt, hogy a látszatok világából a helyes ismeret szépségére, igazságára és örök élvezetére elvezesse az embereket. Hitt abban, hogy a megismerés által feltárul a dolgok valódi természete és az ennek megfelelő élet beteljesedést hoz.

A vak Bartimeus azt kéri a Mestertől, hogy láthasson. Jézus látása visszanyerését hitéhez kapcsolja. Az itt “meggyógyított” értelemben fordított görög σώζω (szódzó) alapige jelentései azonban szerteágazóbbak és mélyebbek: hited megmentett, megszabadított, megtartott, életben tartott, üdvözített.

A vak koldus látása visszanyerését hitének köszönhette és megmenekülésére, megszabadulására, életben maradására és üdvösségére kapta vissza azt. Szeme világát visszanyerve Jézus életének utolsó, legintenzívebb szakaszának látására kap lehetőséget. Követheti őt az úton virágvasárnaptól nagypénteken át húsvét hajnaláig és pünkösdig. Vajon mennyit lát és mennyit fog fel Jézus szenvedésben pislákoló és kereszthalálban kialvó életének majd feltámadása titkának immár kiolthatatlan fényéből?

Bartimeus hite meghívás mindnyájunk számára, akik sokszor a szeretet és a boldogság meglátásra és felismerésére képtelen koldusokként az út szélén ülünk és halljuk, hogy a názáreti Jézus felénk jár. Talán hangtalan kiáltásunkra az evangélium ma is ezt üzeni: “bátorság, téged hív!” Az Üdvözítő - mit tegyek veled - kérdésére válaszolva pedig mi is kérjük bizalommal: “Uram, hogy lássak”!

 

 

Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!

További imák

Küldetésünk

Amikor a szeretet és a béke nyelvét használjuk, ez lehetővé teszi számunkra, hogy párbeszédet folytassunk másokkal, még azokkal is, akik különböznek tőlünk. Ezzel a párbeszéddel kezdjük jobban megérteni egymást, lehetővé téve számunkra, hogy kövessük Jézust egy békésebb világ megteremtésében. ​​​​​​A Kattints és Imádkozz egy lehetőség, hogy a most élő generációk a digitális világban megváltozzanak. "Isten hűséges és a reményünk benne olyan, mint egy szilárd horgony az égben."