Napközben megállok és Ferenc pápa szavaira figyelek: „Nagyon köszönöm minden hithirdetőnek, a férfiaknak és nőknek egyaránt az Úrért és a világért való fáradhatatlan és csendes munkájukat.” Hajlandó vagyok megváltoztatni a gondolkodásomat, és az elsőség vágya helyett a háttérben maradás örömét választani, hogy szolgálhassak? Add meg nekem, Uram, a kegyelmet, hogy felszámoljam a hatalomvágyamat, és alázatos legyek. Felkészülök arra, hogy a napot Krisztus küldetésére készen folytassam, amelyre el vagyok hívva.

Keress egy helyet, ahol szíved mélyébe tekinthetsz. Emlékezz vissza mindarra, amit ma megtapasztaltál, és légy hálás a jó dolgokért. Milyen területet alakítottál ki a többiekkel való megosztásra? Teret engedtél mások kezdeményezéseinek, vagy te uralkodtál a sajátoddal? Arra törekedtél, hogy meghallgass, vagy eltakartad magad a szavaiddal? Megbecsültél másokat, vagy háttérbe szorítottad őket a személyes dicsőség keresésével? Kérj bocsánatot azokért az alkalmakért, amikor nehezedre esett meghallgatni és másoknak teret engedni. Ne feledd, hogy „az elsőkből utolsók lesznek.” Üdvözlégy Mária...