Ma délután megállok, hogy Ferenc pápa szavai visszhangozzanak a szívemben. „A nevelés a világ és a történelem humanizálásának az egyik leghatékonyabb eszköze. Mindenekelőtt szeretet és felelősség kérdése, amely az idők során nemzedékről nemzedékre száll.” Azok, akiknek ez a nagy felelősségük, hogy az oktatást hatékonnyá tegyék, a pedagógusok. A nap közepén Istenre, az Igaz Nevelőre bízom őket.

Uram, mi jót tettem ma? Napnyugtakor visszatekintek a napomra a Te tekinteted alatt. Te ott voltál, telve szeretettel, és úgy vezettél engem, mint egy jó Atya. Köszönöm, Uram! Elfogadtam kegyelmedet? Ha ellenálltam, vagy nem becsültem meg tanúságtevő küldetésemet, bocsánatot kérek. Engedem, hogy Krisztus kegyelmének békéjében vigyen el, és minden nevelőre rábízom, hogy példájával segítse a fiatalokat abban, hogy Isten és az emberi méltóság tisztelete erősödjön bennük. Üdvözlégy Mária…