Tartok egy kis szünetet a napom közepén, hogy az Úr felé fordulhassak, aki a szeretet megnyilvánulásaiban mutatja meg magát, amelyek körülöttem mindenütt jelen vannak: az emberek cselekedeteiben, a természetben és a jóízű beszélgetésekben. Nagy ajándék, ha felismerjük a jót a környezetünkben, és a mások jó dolgait és tetteit. A szívem azt mondja: „Jézus, alázatos bárány, adj nekem olyan szeretetet, mint a tiéd. Legyen ez egy baráti kéz, egy tanács valakinek, akinek szüksége van rá, egy kedves tekintet, egy bátorító szó, vagy béke a konfliktus idején. Taníts meg engem a te útjaidra, Uram!”

Csendesítsd le a gondolataidat, és összpontosíts a légzésedre. Emlékezz vissza a napodra, felidézve az összes találkozásodat, személyről személyre, beszélgetésről beszélgetésre. Melyik volt számodra a legfontosabb? Miért? Mit vetettél el a tetteiddel és a szavaiddal? Mit arattál? Jegyezd meg, amit felfedeztél, és határozd el, hogy holnap tovább erősíted a kapcsolataidat a környezetedben élőkkel. Üdvözlégy Mária…