„Ha elhanyagolom a feladatomat, hogy ápoljam és fenntartsam a megfelelő kapcsolatot a mellettem élővel, akiről kötelességem gondoskodni és akit kötelességem megvédeni, akkor lerombolom az önmagamhoz, a többiekhez, az Istenhez és a földhöz fűződő belső kapcsolatomat. A Szentírás azt mondja, hogy amikor az emberek elhanyagolják ezeket a kapcsolatokat, amikor az igazságosság már nem érvényesül a földön, akkor minden élet veszélyben van.” (Ferenc pápa, Laudato Si 70. §)

A nap végét élvezve egy csendes helyen visszanyerem az erőmet. Felidézem azokat az emlékeket, amelyek örömet okoztak nekem, és hálás vagyok értük. Tudtam ma a Teremtő csodáiról elmélkedni? Elgondolkodtam róluk és megláttam őket a mai eseményekben, a családomban, a barátaimban és a természetben? Vagy lehorgonyoztam a napom negatívumai mellett? Ha igen, akkor kérem az Úr bocsánatát, hogy adja meg nekem a kegyelmet, hogy túllássak a külsőségeken, és kérem a bátorítását, hogy holnap megújult szívvel kezdjem a napot. Dicsőség…