Ma délután az Úr meghív bennünket, hogy tartsunk szünetet vele. Jézus feltámadása megvilágítja az életet, és jelenléte világossággá változtatja a sötétséget. „A sötétséget legyőzi a fény, a haszontalan munka ismét gyümölcsözővé és ígéretessé válik, a fáradtság és az elhagyatottság érzése teret enged egy új energiának és annak a bizonyosságnak, hogy Ő velünk van.” (Ferenc pápa) A feltámadás ereje segítsen abban, hogy eggyé váljunk nemzetünkkel, otthonunkkal és testvéreink egyesítésére irányuló munkánkkal.

Alkonyatkor lassíts és tudatosan fogadd be a Szentlelket. Gondolj arra, amit ma kaptál az embereken keresztül, akikkel kapcsolatba léptél, és a természet által, amelyet élveztél. Megálltál értékelni ezeket az ajándékokat, vagy elsiettél? Olyan figyelmes voltál ezeknek az embereknek a szükségleteire, mintha a sajátjaid lennének? Hogyan vigyáztál a természetnek ezekre az ajándékaira? Hogy az életed „magában foglalhatja az egyes személyek iránti együttérzés és tisztelet konkrét tetteit, valamint közös otthonunk óvását és gondozását”. Kérd ezt a kegyelmet, amikor holnap elkezded a napot. Üdvözlégy Mária…