Állj meg a mozgalmas napodban, hogy szíveddel az Úr jelenlétéhez kapcsolódj. Hogyan érzékeled a szíved ottlétét önmagadban, másokkal létedben és minden helyzetben? Tarts néhány perc csendet. „A hit világossága nem oszlatja el minden sötétségünket, hanem az éjszakában vezeti lámpásként a lépteinket, és ez elég a járáshoz... Isten nem ad mindent megmagyarázó érvelést, hanem kísérő jelenlétével válaszol.” (Ferenc pápa) Világítsd meg utadat a hittel, és hagyd, hogy ragyogjon a sötétségben. Engedd el a meddő érvelést, és bízz Istenben. Folytasd a napod az Úrral.

A nap a végéhez közeledik. Élővé tudtad ma tenni a környezeted számára Istent? Volt benned békesség, öröm és erő a nehézségekkel való szembenézéshez? Adj hálát az Úrnak, ha így volt. Arra indított a hited, hogy segíts másokon? Milyenek voltak a találkozásaid másokkal és önmagaddal? Gondolod, hogy valakinek szüksége van arra, hogy bocsánatot kérj tőle? A másokkal való együtt járás Isten ajándéka. Légy hálás mindazokért, akik az életedben vannak, és jegyezd meg a változást, hogy a hitedet a másokkal való kapcsolataid védelmére, az általad esetleg elkövetett károk helyrehozására fordíthasd. Üdvözlégy Mária…