Szünetet tartok, hogy elmélkedjem a hónap imaszándékáról. „A kilépő Egyház nyitott ajtajú Egyház. Kilépni mások közé, az emberiség peremvidékeire, nem azt jelenti, hogy indokolatlanul kirohanunk a világba. Sokszor jobb, ha lelassítunk, és elengedjük aggályainkat, hogy a másik szemébe tudjunk nézni és meg tudjuk hallgatni, vagy félretesszük a számunkra sürgős dolgokat, hogy elkísérjünk valakit, aki megtorpant az út szélén.” (Ferenc pápa) Elhatározom, hogy türelmes leszek, várok, és mindig nyitva tartom az ajtót a párbeszéd számára. „Uram, segíts, hogy együttérző legyek.”

Szánj egy kis időt arra, hogy elgondolkozz a napodon. Hogyan telt? Tekints vissza azokra a időszakokra, amikor valakivel nehézségeid voltak. Milyen gondolataid támadtak? Milyen volt a hozzáállásod? Az egységet vagy a megosztottságot tápláltad? Összetűzés előtt kérd Istent, hogy teremtsen egységet. Ne dőlj be a visszás érzéseidnek, és ne mondj le a békére való törekvésedről. Kérj bocsánatot, és határozd el, hogy holnap barátságos leszel. Üdvözlégy Mária...