Milyen nagy az Atya szeretete, hogy feláldozta Fiát bűneinkért engesztelésül. Jézus vértanúhalált halt az emberiség iránti szeretetből, Mária szívét hagyva nekünk, hogy segítsen szenvedéseinkben és békét adjon nekünk. Jézust elítélték és keresztre feszítették. „Így szólt anyjához: „Asszony, nézd, a fiad!” Aztán a tanítványhoz fordult: „Nézd, az anyád!” Attól az órától fogva házába fogadta a tanítvány.” (Jn 19: 26–27) Csendben kísérjük el a mi Urunkat, Jézus Krisztust szenvedésének útján, mások szenvedéseivel együttérezve. Mi Atyánk…

Lépj be az este békéjébe, és légy hálás azért, amit ma kaptál. Ki volt része a napodnak? Tisztában voltál minden társad értékével, a külsőségeiken túl? A hited által tisztelettel és a nehézségeik figyelembevételével fordultál a társaid felé? Ne feledd, hogy „a hit mindig megkívánja, hogy hagyjuk, hogy meggyógyuljunk és megtérjünk önzésünkből ... és elkötelezzük magunkat ... hogy szembeszálljunk a közömbösséggel az emberi méltóság megsértése esetén.” Beszélj erről az Úrral, és kérj segítséget holnapra. Üdvözlégy Mária…