Köszönjük az Úrnak ezt az új napot, amely tudatosítja bennünk, hogy amit kapunk, a fény, a levegő, az emberek, akikkel ébredéskor találkoztunk, az életünk. Minden valóság az Úrról mesél nekünk, és rajtuk keresztül felismerhetjük Szeretetét. "Senki sem jöhet hozzám, ha az Atya, aki küldött, nem vonzza" (Jn 6: 44) Az Úr szüntelenül megnyilvánul az életünkben. Ébredjünk fel! Forduljunk el az érzéketlenségtől és a közömbösségtől, csak azt oszthatjuk meg szabadon, amit kapunk és elfogadunk. Mi Atyánk…

Alkonyatkor lassíts és tudatosan fogadd be a megvilágosító Szentlelket. Gondolj arra, amit ma kaptál, az emberekre és a természetre, amelyekben naponta élvezetedet leled. Megálltál értékelni ezeket az ajándékokat, vagy elsiettél? Olyan figyelmes voltál az igényeikre, mintha a tieid lennének? Hogyan gondoztad az egyes ajándékokat? Hogy a tekinteted „az egyes személyek iránti együttérzés és tisztelet, valamint közös otthonunk iránti gondoskodás és gondozás konkrét cselekedeteivé váljon”. Kérd ezt a kegyelmet holnapra, és tűzz ki célt. Üdvözlégy Mária…