Imádkozzunk az idősekért, akikben népük gyökerei és emlékezete válik láthatóvá; tapasztalatuk és bölcsességük segítse a fiatalabbakat, hogy reménnyel és felelősséggel tekintsenek a jövőre.

Nem beszélhetünk a családról anélkül, hogy ne beszélnénk a köztünk élő idősek fontosságáról.
Soha ennyien nem voltunk még ennyien az emberiség történetében, de nem igazán tudjuk, hogyan éljük meg ezt az új életszakaszt: sok terv van az öregkor megsegítésére, de kevés terv a létezésre.
Mi, idősek gyakran különleges érzékenységgel rendelkezünk a gondoskodás, az elmélkedés és a szeretet iránt. A gyengédség tanítói vagyunk, vagy lehetünk, és valóban lehetünk!
Ebben a háborúhoz szokott világban a gyengédség igazi forradalmára van szükségünk.
Nagy felelősségünk van az új nemzedékek felé ezzel kapcsolatban.
Ne feledjük: a nagyszülők és az idősek a kenyér, amely táplálja életünket, egy nép rejtett bölcsessége. Ezért kell őket ünnepelnünk, és én egy nekik szentelt napot hoztam létre.
Imádkozzunk az idősekért, akikben népük gyökerei és emlékezete válik láthatóvá; tapasztalatuk és bölcsességük segítse a fiatalabbakat, hogy reménnyel és felelősséggel tekintsenek a jövőre.