Ferenc pápa ÚrangyalaÉvközi 28. vasárnap
Napi Ima17 imádkozás
Kedves testvéreim, szép vasárnapot!
A mai liturgia evangéliuma (Mk 10, 17,30) egy gazdag emberről szól, aki odafut Jézushoz és megkérdezi tőle: „Jó Mester! Mit tegyek, hogy elnyerjem az örök életet?”. (v. 17). Jézus arra hívja őt, hogy hagyjon el mindent, és kövesse őt, de az ember szomorúan elmegy, mert, ahogy a szöveg mondja, „nagy vagyona volt” (23. v.). Mindent elhagyni sokba kerül.
Láthatjuk ennek az embernek a két mozdulatát: az elején fut, hogy Jézushoz menjen; a végén azonban szomorúan távozik. Először fut felé, aztán elmegy. Maradjunk ennél.
Először is, ez az ember futva megy Jézus felé. Mintha valami a szívében sürgetné: valójában, bár sok gazdagsága van, elégedetlen, nyugtalanságot érez belül, teljesebb életet keres. Ahogy a betegek és a megszállottak gyakran teszik (vö. Mk 3,10; 5,6), ezt látjuk az evangéliumban is: a Mester lábai elé veti magát; gazdag, mégis gyógyulásra szorul. Jézus szeretettel néz rá (21. v.); majd „terápiát” javasol: adja el mindenét, amije van, adja a szegényeknek, és kövesse Őt. De ezen a ponton váratlan végkifejlet következik: ennek az embernek az arca szomorúvá válik, és elmegy! Amilyen nagy és lendületes volt a vágya, hogy találkozzon Jézussal; olyan hideg és gyors volt a búcsúja.
Mi is a szívünkben hordozzuk a boldogság és az értelemmel teli élet iránti csillapíthatatlan vágyat; azonban beleeshetünk abba az illúzióba, hogy azt hisszük, a választ az anyagi javak és a földi értékpapírok birtoklásában találjuk meg. Ehelyett Jézus vissza akar vezetni bennünket vágyaink igazságához, és rá akar vezetni, hogy felfedezzük, hogy valójában a jó, amire vágyunk, maga Isten, az Ő irántunk való szeretete és az örök élet, amelyet Ő és csak Ő adhat nekünk. Az igazi gazdagság az, hogy az Úr szeretettel tekint ránk – ez a nagy gazdagság –, és ahogy Jézus teszi azzal az emberrel, azáltal szeretjük egymást, ha életünket másoknak ajándékozzuk. Testvérek, ezért Jézus arra hív minket, hogy kockáztassunk, „kockáztassunk meg szeretni”: adjunk el mindent, hogy a szegényeknek adhassuk, ami azt jelenti, hogy lemondunk önmagunkról és hamis biztosítékainkról, odafigyelünk a rászorulókra, és megosztjuk a vagyonunkat, nem csak a dolgainkat, hanem azt, amik vagyunk: a tehetségünket, a barátságunkat, az időnket stb.
Testvéreim, az a gazdag ember nem akart kockáztatni, mit kockáztatni? Nem akarta megkockáztatni a szeretetet, és szomorú arccal távozott. És mi? Kérdezzük meg magunktól: mihez ragaszkodik a szívünk? Hogyan csillapítjuk az élet és a boldogság iránti éhségünket? Tudjuk-e, hogyan osszuk meg azokkal, akik szegények, akik nehéz helyzetben vannak, vagy akiknek szükségük van meghallgatásra, egy mosolyra, egy szóra, ami segít nekik visszanyerni a reményt? Vagy akiknek szükségük van arra, hogy meghallgassák őket... Emlékezzünk erre: az igazi gazdagság nem e világ javai, az igazi gazdagság az, hogy Isten szeret minket, és megtanulunk úgy szeretni, mint Ő.
Kérjük most Szűz Mária közbenjárását, hogy segítsen nekünk felfedezni, hogy Jézus az élet kincse.
___________________
Az Úrangyala után
Kedves testvéreim!
Továbbra is aggodalommal követem a Közel-Keleten zajló eseményeket, és ismét kérem az azonnali tűzszünetet minden fronton. A béke elérése érdekében kövessük a diplomácia és a párbeszéd útját.
Közel állok minden érintett lakoshoz, Palesztinában, Izraelben és Libanonban, ahol kérem az ENSZ békefenntartó erőinek tiszteletben tartását. Imádkozom minden áldozatért, a kitelepítettekért, a túszokért, akiket remélem, hogy hamarosan szabadon engednek, és remélem, hogy ez a nagy, értelmetlen szenvedés, amelyet a gyűlölet és a bosszú szül, hamarosan véget ér.
Testvéreim, a háború illúzió, vereség: soha nem vezet békéhez, soha nem vezet biztonsághoz, vereség mindenki számára, különösen azok számára, akik legyőzhetetlennek hiszik magukat. Hagyjátok abba, kérlek!
Azt kérem az ukrajnaiakért, hogy ne hagyják őket halálra fagyni; hagyják abba a légicsapásokat a polgári lakosság ellen, akik mindig a leginkább érintettek. Állítsák le az ártatlan emberek gyilkolását!
Figyelemmel kísérem a Haitin lévő drámai helyzetet, ahol folytatódik a lakosság elleni erőszak, akik kénytelenek elmenekülni saját otthonukból, hogy máshol keressenek biztonságot, az országon belül és kívül. Soha ne feledkezzünk meg Haitin élő testvéreinkről. Arra kérek mindenkit, hogy imádkozzanak az erőszak minden formájának végéért, és a nemzetközi közösség elkötelezettségével folytassák a munkát a béke és a megbékélés építésén az országban, védjék mindig mindenki méltóságát és jogait.
Köszöntelek benneteket, rómaiakat és zarándokokat Olaszországból és számos országból, különösen a Szent Maximilian Kolbe által alapított A Szeplőtelen Szűz Katonáit, Resuttano és Caltanisetta plébániáit, az olasz paralimpiai sportolókat vezetőikkel és segítőikkel, valamint a Pax Christi International csoportot.
Még egyszer köszöntöm a városi kollégium új diákjait, akikkel ma reggel találkoztam.
Október 18-án, pénteken a „Segítség a Szenvedő Egyháznak” Alapítvány az „Egymillió gyermek imádkozza a rózsafüzért a világ békéjéért” kezdeményezést szervezi. Köszönjük minden fiúnak és lánynak, aki részt vesz ebben! Csatlakozzunk hozzájuk, és bízzuk a Szűzanya közbenjárására – ma van az utolsó fatimai jelenés évfordulója – bízzuk a Szűzanya közbenjárására a meggyötört Ukrajnát, Mianmart, Szudánt és a háború és az erőszak és nyomor minden formája miatt szenvedő többi népet.
Köszöntöm a Szeplőtelen fiataljait, és látom a lengyel, brazil, argentin, ecuadori és francia zászlókat... Üdvözlöm mindannyiukat!
Mindnyájatoknak szép vasárnapot kívánok. Kérem, ne felejtsetek el imádkozni értem. Jó étvágyat az ebédhez, és arrivederci (viszontlátásra)!
Forrás: https://www.vatican.va/content/francesco/en/angelus/2024/documents/20241013-angelus.html