Ferenc pápa ÚrangyalaAdvent 1. vasárnapján

Napi Ima5 imádkozás /layout/img/logo.png

Nov
27
Ferenc pápa Úrangyala Advent 1. vasárnapján

Kedves testvéreim, buongiorno (jó napot kívánok), áldott vasárnapot!

A mai liturgia evangéliumában egy gyönyörű ígéretet hallunk, amely bevezet bennünket az adventi időbe: "Eljön Uratok." (Mt 24,42) Ez reménységünk alapja, ez az, ami életünk legnehezebb és legfájdalmasabb pillanataiban is támogat bennünket: Isten eljön, Isten közel van és eljön. Soha ne felejtsük el ezt! Az Úr mindig eljön, az Úr meglátogat bennünket, az Úr közel helyezi magát hozzánk, és az idők végén visszatér, hogy ölelésébe fogadjon bennünket. Ezen ige előtt kérdezzük meg magunktól: Hogyan jön el az Úr? És hogyan fogjuk felismerni és üdvözölni őt? Röviden térjünk ki erre a két kérdésre.

Az első kérdés: hogyan jön el az Úr? Nagyon gyakran halljuk azt, hogy az Úr jelen van az utunkon, hogy elkísér minket és szól hozzánk. De talán, mivel sok minden elvonja a figyelmünket, ez az igazság csupán elméleti marad számunkra; igen, tudjuk, hogy az Úr eljön, de nem ennek az igazságnak megfelelően élünk, vagy azt képzeljük, hogy az Úr látványos módon, talán valamilyen csodálatos jel által fog eljönni. Ehelyett Jézus azt mondja, hogy úgy jön el, mint "Noé napjaiban" (vö. 37. v.). És mit tettek Noé napjaiban? Egyszerűen az élet normális, mindennapi dolgait, mint mindig: "ettek-ittak, nősültek, férjhez mentek" (38. v.). Tartsuk ezt szem előtt: Isten el van rejtve az életünkben, mindig ott van - el van rejtve életünk legszokványosabb és leghétköznapibb helyzeteiben. Nem rendkívüli eseményekben, hanem a mindennapi dolgokban jelenik meg; a mindennapi dolgokban nyilvánul meg. Ott van a mindennapi munkánkban, egy véletlen találkozásban, egy rászoruló ember képében, még akkor is, amikor szürkének és egyhangúnak tűnő napok elé nézünk, éppen ott találjuk meg az Urat, aki hív minket, beszél hozzánk, és ösztönzi tetteinket.

Van azonban egy második kérdés is: hogyan ismerhetjük fel és fogadhatjuk be az Urat? Ébernek, figyelmesnek, ébernek kell lennünk. Jézus figyelmeztet bennünket: fennáll a veszélye annak, hogy nem vesszük észre az ő eljövetelét, és nem leszünk felkészülve a látogatására. Más alkalmakkor is felidéztem már, amit Szent Ágoston mondott: "Félek az Úrtól, hogy elmegy mellettem" (Prédikációk, 88, 14.13), vagyis attól félek, hogy elmegy mellettem, és nem ismerem fel! Valóban, Jézus azt mondja, hogy azok az emberek Noé idejében ettek és ittak, "és nem ismerték fel, egészen addig, amíg Noé be nem ment a bárkába, s jött a vízözön, és el nem ragadta mindnyájukat." (39. v.). Figyeljetek erre oda: nem vettek észre semmit! Elmerültek a saját dolgaikban, és nem vették észre, hogy az özönvíz hamarosan bekövetkezik. Sőt, Jézus azt mondja, hogy amikor eljön, "ha ketten lesznek a mezőn, az egyiket fölveszik, a másikat otthagyják." (40. v.). Milyen értelemben? Mi a különbség? Egyszerűen az, hogy az egyik éber volt, várt, képes volt észrevenni Isten jelenlétét a mindennapi életben, míg a másik figyelmetlen volt, "hagyta sodródni magát", és nem vett észre semmit.

Testvéreim, az adventi időszakban rázzunk fel minket a bágyadtságból, és ébredjünk fel álmunkból! Próbáljuk meg feltenni magunknak a kérdést: tudatában vagyok-e annak, amit megélek, éber vagyok-e, ébren vagyok-e? Igyekszem-e felismerni Isten jelenlétét a mindennapi helyzetekben, vagy elkalandozom, és kicsit elborítanak a dolgok? Ha ma nem vagyunk tudatában az Ő eljövetelének, akkor mi is felkészületlenek leszünk, amikor elérkezik az idők végén. Ezért, testvéreim, maradjunk éberek! Várjuk az Úr eljövetelét, várjuk, hogy az Úr közel jöjjön hozzánk, mert ő ott van, de várjuk éberen. És a Szent Szűz, a várakozás Asszonya, aki tudta, hogyan vegye észre Isten eljövetelét a názáreti alázatos és rejtett életében, és befogadta őt a méhébe, segítsen minket ezen az úton, hogy éberen várjuk az Urat, aki közöttünk van és elhalad mellettünk.

___________________________

Az Úrangyala után

Kedves testvéreim!

Aggodalommal követem a hónapok óta zajló erőszak és összecsapások növekedését Palesztina államban és Izraelben. Múlt szerdán két gyáva támadás Jeruzsálemben sok embert megsebesített, és megölt egy izraeli fiút; és ugyanezen a napon Nábluszban fegyveres összecsapások során meghalt egy palesztin fiú. Az erőszak megöli a jövőt, összetöri a fiatalok életét és gyengíti a békére vonatkozó reményeket. Imádkozzunk ezekért a meghalt fiatalemberekért és családjaikért, különösen az édesanyjukért. Remélem, hogy az izraeli és a palesztin hatóságok jobban a szívükön viselik majd a párbeszédre való törekvést, a kölcsönös bizalom kiépítését, amely nélkül soha nem lesz békés megoldás a Szentföldön.

És szeretnék megemlékezni Burkhard Schefflerről is, aki három nappal ezelőtt halt meg itt, a Szent Péter tér oszlopcsarnoka alatt; megfagyott.

Szeretettel köszöntöm mindnyájukat, Olaszországból és a különböző országokból, különösen a Varsóból és Granadából érkezett zarándokokat, a román közösség és a kelet-timori közösség Rómában jelenlévő képviselőit, valamint az ecuadoriakat, akik az El Quinche-i Szűzanya ünnepét ünneplik. Köszöntöm az Acerenza-i Vöröskereszt önkénteseit, az Ente Nazionale Pro Loco d'Italia-t, valamint a torinói, pinerolói, palermói, grottammare-i és campobassói híveket. Külön köszönetet intézek az olasz pékekhez, abban a reményben, hogy túljutnak a jelenlegi nehézségeken.

Üdvözlöm a ma délelőtt a nők elleni szexuális erőszak elítélése érdekében tartott menet résztvevőit, amely sajnos mindenhol általános és elterjedt valóság, és amelyet háborús fegyverként is használnak. Ne fáradjunk bele, hogy nemet mondjunk a háborúra, nemet az erőszakra, igent a párbeszédre, igent a békére; különösen a meggyötört ukrán népért. Tegnap emlékeztünk meg a holodomor tragédiájáról.

Köszöntöm a FIAC (Nemzetközi Katolikus Akció Fóruma) titkárságát, amely a nyolcadik közgyűlés alkalmából gyűlt össze Rómában.

És kívánok mindannyiuknak áldott vasárnapot és jó adventi utat. Kérem, ne felejtsenek el imádkozni értem. Jó étvágyat az ebédhez, és arrivederci (viszontlátásra)!

 

Forráshttps://www.vatican.va/content/francesco/en/angelus/2022/documents/20221127-angelus.html

Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!

További imák

Küldetésünk

Amikor a szeretet és a béke nyelvét használjuk, ez lehetővé teszi számunkra, hogy párbeszédet folytassunk másokkal, még azokkal is, akik különböznek tőlünk. Ezzel a párbeszéddel kezdjük jobban megérteni egymást, lehetővé téve számunkra, hogy kövessük Jézust egy békésebb világ megteremtésében. ​​​​​​A Kattints és Imádkozz egy lehetőség, hogy a most élő generációk a digitális világban megváltozzanak. "Isten hűséges és a reményünk benne olyan, mint egy szilárd horgony az égben."