2021. novemberi imaszándék - Imádkozzunk, hogy a depressziótól vagy a kiégéstől szenvedő emberek másoktól segítséget kapjanak, és rátaláljanak a Fényre, amely megnyitja őket az életre.

Ha te olyan vagy a valakihez, akihez közel állsz, szenvedett már depresszióban, akkor tudhatod, milyen elszigetelő lehet. A depresszió olyan mentális betegség, amely az élet minden területét érinti: a családot, a munkát, a barátságokat, a hobbikat. Sötétnek és magányosnak érezheti magát. Néha a depresszióban szenvedők visszavonulnak, hogy ne terheljék másokat a sötétségükkel. Máskor elszigetelődnek a depressziót övező stigmák miatt. Egyes barátok azt mondják nekik: "Csak lépj túl rajta", míg mások teljesen elkerülik őket. Jézus azonban megmutatja nekünk, hogyan találkozzunk az emberekkel a szenvedésükben. Találkozik a vak Bartimeussal, a kútnál lévő asszonnyal, a leprásokkal és a bénákkal. Ők a társadalom peremére szorultak, és Jézus ott találkozik velük. Közel kerül hozzájuk, kapcsolatot teremt velük, és gógyulást ajánl. Hogyan követhetjük tehát Jézus példáját, amikor a mai világunkban találkozunk a depresszióban és kiégésben szenvedőkkel? Hogyan nyújthatunk lehetőséget a gyógyulásra és a helyreállításra? Közelebb megyünk, kapcsolatba lépünk, és felajánljuk Krisztus világosságát. Ő az a Fény, aki mindig reményt ad nekünk.

A depresszióban vagy kiégésben szenvedőknek: van remény. A depresszió egy kezelhető mentális betegség. Ne féljetek vállalni a kockázatot, hogy felkeressétek a kapcsolatot és szakszerű segítséget kérjetek. Ne féljetek attól, hogy mások is elkísérjenek benneteket nehéz utatokon. Ha ismersz valakit, aki ilyen módon szenved, nyiss felé; bátorítsd, hogy keressen fel egy tanácsadót. És hívd közel magadhoz Jézust. Kérd az Ő gyógyulását és az Ő világosságát. Vigasztaljanak az Ő szavai: „Én vagyok a világ világossága. Aki követ, nem jár többé sötétségben, hanem övé lesz az élet világossága.” (Jn 8:12)