Félix atyaÉvközi 19. vasárnap

Napi Ima16 imádkozás /layout/img/logo.png

Aug
07

Bevezető

A mai, évközi 19. vasárnap evangéliumában, miként a nagy zenei művekben, úgy Jézus nagy művének, az Eucharisztiának a létrehozásakor is, immár harmadszor halljuk az alapmotívumot, mely szerint Ő az Élet Kenyere. Mennyire mélyül el bennünk ennek a tudata? 

Kirie Litánia

Jézus Krisztus, téged elküldött az Atya, hogy gyógyítsd a töredelmes szívűeket. Uram, irgalmazz!

Jézus Krisztus, te eljöttél, hogy magadhoz hívd a bűnösöket. Krisztus kegyelmezz!

Jézus Krisztus, te az Atya jobbján ülsz, hogy közbenjárj értünk. Uram irgalmazz! 

Evangélium után

A mai vasárnap evangéliumában  arról értesülünk, hogy Jézusnak az Eucharisztia alapítását előkészítő  merész szavai, saját testének kenyeréről, kevés megértésre találtak hallgatóságánál. Szinte úgy tűnik, mintha Jézus elbeszélne hallgatói feje fölött és lemondana a megértés igényéről.

Az evangélista által közölt jézusi mondatok számunkra is gondot jelentenek. Pedig mi már túl vagyunk az Utolsó Vacsora nagy eseményén, az Eucharisztia alapításán. És minden szentmisében halljuk, hogy mi Jézus teste, az oltárra helyezett kenyér, és azt is tudjuk tapasztalatból, hogy mit jelent Jézus testét enni, táplálkozni szent testével, azaz szentáldozáshoz járulni.

Az evangélista a vitát úgy írja le, mint utolsó vacsora előtti eseményt. Igaz, hogy csak jóval, körülbelül 70 évvel később a tanúk emlékezetében elevenen élő esemény után. És ebben már tükröződhet, nemcsak a Jézus korabeli zsidók, hanem az első keresztények körében az Eucharisztiával kapcsolatban felmerülő kérdések is

Ki tagadhatná, hogy valami hasonlót napjainkban is tapasztal-hatunk. A mai embernél is kevés megértésre találnak Jézus imént hallott szavai. Sok ember számára érthetetlen és érdektelen az evangélium üzenete. Vajon mi ennek a szomorú jelenségnek a magyarázata?

Az Úr Jézus erre is megadja a választ: „Senki sem jöhet hozzám, ha az Atya, aki engem küldött, nem vonzza…”

Ez a kijelentés könnyen újabb kételyt támaszthat bennünk, Isten igazságosságát illetően. Miért van az, hogy egyeseket vonz, másokat nem, egyeseket kiválaszt, magához ölel a hit és szeretet karjaival, másokat meg kiejt a kezéből.

Balgaság lenne belebocsátkozni a kiválasztás, az előrerendelés, a praedestinatio keresztényeket megosztó titkának, a determináció kontradikciós fejtegetésébe, a minek az embernek küzdenie, úgy is az történik, amit az Isten akar, helytelen, emberi akaratot bénító gondolkodásába. Nem emberi okoskodás terméke, hanem kinyilatkoztatott igazság, hogy Isten minden ember üdvösségét akarja.

Miként a mesterséges égi testek sem szakadhatnak ki a központi égitest vonzásköréből, úgy az emberek sem az Úr Isten vonzásköréből. Hanem attól távolodva, annak vonzása egyre gyengébben hat rájuk, és egy másiké pedig, amelyhez közeledik egyre erősebben. Gondoljunk csak az ember 40 évvel ezelőtti első Holdra szállására. A távolodás és közeledés folyamatához igen komoly emberi erőfeszítésekre volt szükség.

Sok olyan dolog történhet az ember életében, ami egyre jobban távolítja őt Istentől, s legyengíti az isteni vonzást, aminek következtében az ember, súlyos károkat szenvedhet, s tragikus állapotba juthat.

A Mennyei Atyától való távolodással szinte egyidőben történik egy más Valakihez való közeledés, ami végzetessé válhat az ember számára.

Tudjuk, hogy ha valaki legyengíti lelkében Isten vonzó hatását, s bezárkózik a hittagadás konok állapotába, azzal szemben az Úr Isten nem alkalmaz szabadságát semmibe vevő erőszakot. Aki azonban nem zárkózik el, annak ezer és ezer lehetősége nyílik Isten vonzásának, szeretetének megtapasztalására.

Maga a nagy természet is Isten - írta könyvhöz hasonlít, amely azt mondja a nemhívőnek: Nyisd ki szemedet és láss! És aki nyitott szemmel jár e világban és lát, annak nem nehéz hinni és szeretni Istent. Kevesebb erő kell ehhez, mint az evés-iváshoz, a járáshoz vagy lélegzéshez. De, ha valaki elfordul az igazságtól, s akaratát megbénítják a szenvedélyek, főleg a kevélység és gőg, annak az állapotán nincs mit csodálkoznunk.

Az isteni vonzásokat ugyanis a legrafináltabb módszerekkel igyekeznek hatástalanítani, a tudat és közvélemény-formáló médiumok is, amelyekből – kevés kivételtől eltekintve – csak szellemi nívótlanság, erkölcstelenség és egyházellenesség árad az ember felé. Reméljük, közeleg már ennek is a vége.

Visszatérve az evangéliumi jelenethez. Miért ez az éles vita a zsinagógai zsidók és a zsidó Jézus között? Nem kell megbotránkoznunk azon, ha azt mondom, hogy a Jézussal vitatkozók magatartása érthető és menthető.

A vita középpontján Jézus személye áll: Földi, vagy mennyei természetű ember-e Jézus? A hallgatóság csak a földi apjáról beszél, Jézus válaszul mindig a Mennyei Atyjáról. A vitatkozó hallgatóság nem képes összhangba hozni  Jézus mennyei eredetét emberi mivoltával. Századok múltak el, míg a kialakult keresztény dogmatika megfogalmazta kettős természetét, filozófiai fogalmak nélkül, azt, hogy Jézus Istenember volt, azaz, Isten is, ember is.

Egy másik kérdés: Jézus „élő kenyérnek” mondja magát. De, mint már említettem, ezt sem érthette hallgatósága. A keresztény közösség is csak az Oltáriszentség alapítása után, s teljes tartalmában csak akkor értette meg, amikor már élték az eucharisztikus gyakorlatot.

Azt is jó tudnunk, hogy amikor Jézus azt mondja, hogy ő az élet kenyere, ez nem csak az Oltáriszentséget jelenti, hanem azt is, hogy Jézus egész életünkben velünk van, s mint a mindennapi kenyér életünk kísérője.

Jézus szentségi jelenléte és tanítása egyaránt éltet és erősít bennünket földi vándorlásunk küzdelmeiben.

Amen

Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!

További imák

Küldetésünk

Amikor a szeretet és a béke nyelvét használjuk, ez lehetővé teszi számunkra, hogy párbeszédet folytassunk másokkal, még azokkal is, akik különböznek tőlünk. Ezzel a párbeszéddel kezdjük jobban megérteni egymást, lehetővé téve számunkra, hogy kövessük Jézust egy békésebb világ megteremtésében. ​​​​​​A Kattints és Imádkozz egy lehetőség, hogy a most élő generációk a digitális világban megváltozzanak. "Isten hűséges és a reményünk benne olyan, mint egy szilárd horgony az égben."