449   1935. augusztus 5. – Az Irgalmasság Anyjának ünnepe. Az idén nagyobb buzgalommal készültem erre az ünnepre, mint az előző években. Már reggel belső harcot éltem át arra a gondolatra, hogy el kell hagynom ezt a Kongregációt, mely Mária különleges oltalma alatt áll. Ez a belső harc az egész elmélkedés és az első szentmise alatt folytatódott. A második szentmisén elmondtam a Szűzanyának: nehezemre esik elhagyni ezt a Kongregációt, mely a Te különleges oltalmad alatt áll, ó, Mária! – Akkor megláttam a Szentséges Szüzet elmondhatatlan szépségben, aki az oltártól a térdeplőmhöz jött, magához ölelt, és azt mondta: „Isten kimondhatatlan irgalmából az Anyátok vagyok. Az a lélek a legkedvesebb nekem, aki Isten akaratát hűségesen teljesíti.” – Megértette velem, hogy Isten minden kívánságát hűségesen teljesítettem, (188) ezért kegyelmet találtam Nála. – „Légy bátor, ne félj a megtévesztő akadályoktól, inkább szemléld Fiam szenvedéseit, így győzelmet aratsz.”