1089   Április 14-én olyan nyomorultul éreztem magam, hogy nagy fáradságomba került felkelni a szentmisére. Rosszabbul éreztem magam, mint akkor, amikor elküldtek a kúrára. Hörgés, zihálás és különös fájdalmak jelentkeztek a tüdőmben. A Szentáldozáskor valami arra késztetett, hogy a következőképpen imádkozzam: „Jézusom, hadd keringjen a Te tiszta, egészséges véred az én beteg szervezetemben, s a Te tiszta, egészséges tested változtassa át az én testemet. Ha az az akaratod, hogy menjek, s intézzem művedet, hadd lüktessen bennem erős, egészséges élet. Ez lesz a Te Szent akaratod világos jele.”

Ahogy így imádkoztam, testemben hirtelen egy rándulást éreztem s egy pillanat alatt mintha meggyógyultam volna. Tiszta a légzésem, mintha sohase lettem volna tüdőbeteg, s nincs fájdalmam. Lám, itt a jel, hogy kezdjek munkához.