Evangélium, elmélkedés imádságÉvközi 25. hét – hétfő
Napi Ima3 imádkozás
Evangélium
Jézus egyszer így beszélt tanítványaihoz: Ha valaki lámpát gyújt, nem takarja le, vagy nem rejti az ágy alá. Inkább felteszi a tartójára, hogy aki belép a házba, világosságot találjon. Semmi sincs elrejtve, ami nyilvánosságra ne jutna; és nincs olyan titok, ami ki ne derülne, és nyilvánvalóvá ne lenne. Ügyeljetek hát, hogy milyen figyelemmel hallgattok! Akinek ugyanis van, az még kap hozzá; akinek pedig nincsen, az még azt is elveszíti, amiről azt vélte, hogy az övé.
Lk 8,16-18
Elmélkedés
Jézus érdekes kijelentéseket tesz az Isten országának természetéről. A házat bevilágító lámpásról és nyilvánosságra kerülő titkokról beszél. Itt nem az emberek személyes titkairól van szó, hanem az Isten országának igazságáról, amit senki nem rejthet el mások elől. Akik hallgatják Jézus szavait, nem zárhatják azt magukba, hanem tovább kell adniuk. Olyan érték, olyan kincs ez, amely mindenki számára utat mutat a mennyei Atyához. Nem gazdagít, ha magamnak megtartom és szegényebb sem leszek, ha megosztom másokkal az örömhírt. Jézus örök életre vezető tanítása világít nekem és másoknak, mindazoknak, akik nem találják a helyes irányt, s akiknek szükségük van az isteni útmutatásra. Az igazság fényét megtalálók kötelessége annak továbbadása. Segítek-e másokat az üdvösség felé tanúságtevő életemmel?
A mondások tanulsága világos számunkra: nem elég hallgatni a tanítást, hanem úgy kell arra tekinteni, mint világosságra, amely fényt hoz az életembe. Ha nem ismerem fel az isteni szó megvilágosító erejét vagy nem értem meg, hogy azt tovább kell adnom másoknak, akkor az egészet elveszíthetem. Az isteni tanítás életünket alakító erő. Cselekedeteinket ehhez érdemes szabnunk, hogy azok miatt sem Isten, sem emberek előtt ne kelljen szégyenkeznünk. Jó és rossz tetteink egyaránt nyilvánosságra kerülnek, de Isten előtt amúgy sincsenek elrejtve.
© Horváth István Sándor
Imádság
Megfeszített és feltámadt Urunk! Taníts meg minket arra, hogyan küzdjük meg a mindennapi élet harcait, és így teljesebbé váljon életünk. Te türelmesen és alázatosan viseled az emberi élet terheit, miként kereszthalálod és szenvedésed kínjait. Segíts, hogy napi fájdalmainkat és konfliktusainkat, mint növekedésre kapott lehetőségeket fogadjuk, és így egyre hasonlóbbá váljunk hozzád. Add, hogy türelmesen és bátran viseljük a szenvedéseket, bízva abban, hogy te támogatsz.