Evangélium

Jézus a hegyi beszédben ezt mondta tanítványainak: „Ne gyűjtsetek magatoknak kincseket a földön, ahol a moly és a rozsda megemészti, a tolvajok meg kiássák és ellopják. Gyűjtsetek inkább kincseket a mennyben, ahol sem a moly, sem a rozsda meg nem emészti, sem a tolvajok ki nem ássák és el nem lopják. Mert ahol a kincsed van, ott van a szíved is. A test világossága a szem. Ha szemed ép, egész tested világosságban lesz. De ha szemed elhomályosodik, egész tested elsötétedik. Ha tehát a világosság benned sötétség, maga a sötétség mekkora?”
Mt 6,19-23

Elmélkedés

Az ember szeret szép és értékes dolgokat birtokolni, főként akkor, ha van rá anyagi lehetősége. A műkincseket vagy más drága holmikat gyűjtő embereket a művészi szépség iránti tisztelet mellett olykor a birtoklási vágy is vezérli, s nem sajnálnak akár kisebb vagyonokat adni egy-egy ritkaságért. Érdemes óvatosnak lenni e területen, hiszen az ilyen birtoklási vágy sokszor teljesen öncélú s öncélúvá teheti az embert. Eközben ugyanis könnyen megfeledkezhet az ilyen személy Istenről és a lelki kincsekről, s nem törődik azzal, hogy a legnagyobb érték, az üdvösség megszerzéséért fáradozzon.
Erre a veszélyre, a földi javak Istentől elfordító veszélyére figyelmeztet Jézus a mai evangéliumban: „Ne gyűjtsetek magatoknak kincseket a földön! … Gyűjtsetek inkább kincseket a mennyben!” Hitünk és az abból származó jócselekedetek azok a lelki kincsek, amelyekre Jézus gondol, hiszen a végső ítéletkor azt fogják tőlünk számon kérni, hogy tettünk-e jót embertársainkkal. Adtunk-e enni az éhezőknek? Adtunk-e inni a szomjazóknak? Meglátogattuk-e a betegeket? Megvigasztaltuk-e a szomorúakat? Adtunk-e reményt a csüggedőknek? Tanítottuk-e, neveltük-e hitre a nem hívőket és az Istent keresőket? Egész életemet és életvitelemet meghatározza, hogy mit tartok értéknek és fontosnak, miért fáradozok, dolgozok. Tegyek mindent az üdvösség elnyerése reményében és érdekében!
© Horváth István Sándor

Imádság

Urunk, Jézus Krisztus! Sokszor nem szavakkal válaszolsz kérdéseinkre, hanem csendesen átölelsz bennünket, amikor hozzád fordulunk. Életünk során mindig érezhetjük jelenlétedet és segítségedet. Add, hogy a bajban és a veszélyben soha ne essünk kétségbe, hanem mindig hozzád forduljunk! Add, hogy ne féljünk, ha veszélyben van az életünk, csak higgyünk az örök életben! Mert örök életünk és üdvösségünk nem lehet veszélyben, ha veled élünk és veled halunk meg. Segíts minket, hogy az evangéliumhoz méltóan éljünk!

https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20250620.mp3