Diós István - Napi kenyerünk Szentlecke Róm 6,17–23 Evangélium Mt 10,34–42Alexandriai Szent Katalin szűz, vértanú

Napi Ima7 imádkozás /layout/img/logo.png

Nov
25
Diós István - Napi kenyerünk Szentlecke Róm 6,17–23  Evangélium Mt 10,34–42 Alexandriai Szent Katalin szűz, vértanú

Testvéreim! A II. Vatikáni Zsinat utáni naptárreform során néhány szentet töröltek a liturgikus naptárból arra hivatkozva, hogy ezekről csak legendás emlékek maradtak fenn, írott dokumentumuk nincs, s mivel jönnek az új szentek, azoknak kell helyet adni.

Így Alexandriai Szent Katalin mai ünnepét is törölték. Azét a Katalinét, akiről – igaz, hogy írott dokumentum nem maradt – az Egyház emlékezete, a legendákban testet öltött hagyomány olyan igazságokat őriz, amiket nem szabad törölni sehonnan!

 Katalin vértanú. Egyike a régiek által négy Virgo capitalisnak – négy fő szűznek – nevezett vértanúknak. Szent Dorottya, Antiochiai Szent Margit és Szent Borbála mellett ő az, aki okosságával meg az eszével kitűnt az összes többi vértanú szűz közül.

A hagyomány elmondja róla, hogy Alexandriában született a 3. század utolsó éveiben, 290–295-ben. Azt mondják, királylány volt, azaz előkelő családnak a lánya. Az akkori római birodalomnak három nagy központja, nagyvárosa volt: Itáliában Róma, Szíriában Antiochia, Észak-Afrikában Alexandria. Alexandria a tudományos élet központja volt, könyvtára a világ csodái közé számított.

A kicsi Katalinra mindenki fölfigyelt: milyen rendkívül okos és szép! Amikor tizenegynéhány éves lett, benne tudatossá vált, hogy mindene megvan, ami az ember számára érték. Tudta magáról: gazdag vagyok, szép vagyok, ha szépségversenyt rendeznének Egyiptomban, alighanem megnyerném, és a jelek szerint eszesebb vagyok, mint az összes többi, aki körülöttem van. Tanulni is kezdett. Azután eltemette a szüleit, ott maradt hatalmas vagyonnal, fiatalon, szépen és okosan. Jöttek a kérők, egyik a másik után. Az egyiket elküldte azzal, hogy csúnya vagy. A másikat nem is fogadta, mert koldusszegény vagy, mit akarsz? A harmadikkal beszélgetni kezdett, és a második mondata után megállapította: ez egy buta tuskó, mit kezdjek vele?! – Nem talált magához méltó kérőt.

S akkor elment egy öreg bölcshöz, és föltette neki a kérdést: „Atyám, te mindenek tudója vagy. Mondd meg nekem, mit kell ilyenkor tenni, amikor én, az okos, a gazdag és a szép nem találok magamhoz méltó párt. Mit csináljak?” – Katalin nem tudta, hogy az öreg, bölcs ember, akit kérdezett, keresztény, s el is kezdett beszélni neki valakiről: „Édes lányom, ha te megismernéd azt az urat, akinek én szolgálok, akkor a menyasszonya akarnál lenni. Mert ő okos is, erős is, szép is, gazdag is. Minden az övé.”

Katalin faggatni kezdte, hogy ki az és hol van? – Az öreg adott neki egy képet, rajta a Szűzanya a kicsi Jézussal, és biztatta: „Kezdj el beszélgetni ezzel a hölggyel és kérleld, engedje meg, hogy a fiának a menyasszonya légy. Mert az ő fia az, akiről én neked beszéltem.”

Katalin elkezdett beszélgetni a képpel. Még nem is tudta, hogy imádkozik. Még nem tudta, hogy a Boldogságos Szűzhöz fohászkodik, hanem elkezdte kérlelni ezt a szépséges édesanyát, hogy mutassa már meg, hol van a fia, mert ő a menyasszonya akar lenni. – És az egyik éjszaka álmot látott. Látta ezt a szép asszonyt, ölében a kisfiúval, és Mária megkérdezte a kicsi Jézust: „Kisfiam! Elfogadnád menyasszonyodnak ezt a szép, okos, gazdag szüzet?” A kicsi Jézus elfordult és azt mondta: „Nem, mert nincs megkeresztelve.”

Másnap reggel Katalin szaladt az öreghez: „Mit jelent az, hogy megkeresztelve lenni? Mert engem elutasított a szép hölgy fia, mivel nem vagyok megkeresztelve!” Az öreg, aki akár az alexandriai püspök is lehetett, elkezdte oktatni, és Katalin megkeresztelkedett. Az ezt követő éjszakán megint látta a szépséges asszonyt a kisfiával, de most már tudta, kiket lát. Megint hallotta a kérdést: „Kisfiam! Elfogadod menyasszonyodnak ezt a szüzet?” Ekkor a kicsi Jézus gyűrűt húzott Katalin ujjára: „Igen, édesanyám. Most már elfogadom.” Katalin fölébredt – és az ujján ott volt a jegygyűrű.

Katalin később vértanú lett, a vértanúságnak egy olyan formájával, amit bizony jó lenne, ha a mai leányok ismernének! Mert Katalintól meg lehet tanulni, hogy kereszténynek lenni azt jelenti: az ember az összes képességét odaadja Istennek Jézus Krisztus Egyházában, Isten pedig az ember összes adottságát és képességét, mindenét, amije csak van, elfogadja és megszenteli: kinek az eszét, kinek az okosságát, kinek a szépségét, kinek az ügyességét...

Katalin megszégyenítette – és megszégyeníti! – a bölcseket, e világnak a tudósait. Története arról tanúskodik, hogy az Egyház kezdettől fogva tudta, hogy a Szűzanyának micsoda hatalmas közvetítő szerepe van köztünk és a megváltó Krisztus között.

Kérjük meg a Szűzanyát, hogy itt, az esztendő végén a bűnbánatunkkal meg a hálánkkal együtt mutasson be minket az ő szent Fiának, és kérdezze meg Tőle: „Fiam! Ő, meg ő, meg ő – egyenként – kedvesek Neked? El tudod fogadni őket menyasszonyodnak az Egyházban?” – Mert emlékezzünk csak rá, sokszor hallottuk, hogy az Egyház Krisztus menyasszonya, és mi magunk is az Ő menyasszonyai vagyunk. Imádkozzon értünk Alexandriai Szent Katalin, hogy valóban azok is legyünk. Amen.

Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!

További imák

Küldetésünk

Amikor a szeretet és a béke nyelvét használjuk, ez lehetővé teszi számunkra, hogy párbeszédet folytassunk másokkal, még azokkal is, akik különböznek tőlünk. Ezzel a párbeszéddel kezdjük jobban megérteni egymást, lehetővé téve számunkra, hogy kövessük Jézust egy békésebb világ megteremtésében. ​​​​​​A Kattints és Imádkozz egy lehetőség, hogy a most élő generációk a digitális világban megváltozzanak. "Isten hűséges és a reményünk benne olyan, mint egy szilárd horgony az égben."