Testvéreim! Szent Ritát 110 1900-ban avatták szentté. Az Egyházban az emberileg lehetetlennek tűnő dolgok védőszentjeként vált ismertté. Azokban a templomokban, ahol különösen tisztelik őt, ma rózsát szentelnek. Kortársa volt a május 20-án ünnepelt Szent Bernardinnak. Majdnem földiek. Talán 80–100 kilométer van a szülőföldjük között. Rita hallhatta prédikálni Szent Bernardint.

1380-ban született, nagyon szegény családban, de egész fiatalon úgy érezte: „Én megtaláltam a szántóföldbe rejtett kincset. Én odaadok érte mindent!” – Csak éppen a szülei nem engedték. A szülei úgy döntöttek: „Lányom, te nem kolostorba mégy, hanem férjhez! Férjhez mész a falu egy jómódú, igen rossz természetű emberéhez.” És Rita életében kiderült, hogy ha valakinek a szívében ott van a fölismerés, hogy az életemnek a kincse az evangélium, s hajlandó mindent odaadni érte, a legképtelenebb kacskaringók után az a kincs az övé lesz; sőt nemcsak az övé, hanem rajta keresztül másoké is. Sokaké is. Olyanoké is lesz, akik egyébként hozzá nem jutottak volna.

Rita 18 éves házasságot élt végig, mégpedig olyan körülmények között, amire falun azt szokták mondani: ez nehéz dolog, ez egy nehéz házasság! Egy vadember, aki üti-veri a feleségét, a hűtlenkedés részéről természetes, hol otthon van, hol nincs, hol verekszik, hol részegen hozzák haza, a legképtelenebb dolgokat csinálja... És Rita nem menekült el! Imádkozott, remélt, hitt, és gondozta a férjét, amikor holtrészegen hozták haza.

És 15 év után ez a vadember megszelídült. Megtalálta ő is az evangéliumnak, az Isten országának a kincsét. Csak éppen addigra annyi haragosa lett, hogy egyszer csak az egyik megölte.

És Rita két kicsi fiára – nem tudjuk, hány évesek – rámaradt a vérbosszú kötelessége. Rita pontosan tudta, hogy a szokásjog szerint először az elsőszülött, azután – ha az meghal akkor a második fiú köteles egész életében keresni a lehetőséget, hogy a gyilkost megtalálja, s ha megtalálta, bosszút kell állnia. Meg kell ölnie a gyilkost.

És Rita tudta, hogy ez bűn. Akármit mond a helyi szokásjog, ez bűn! A férje temetése után ezért elkezdett rimánkodva imádkozni: „Istenem! Mentsd meg a gyerekeimet a gyilkosságtól és a kárhozattól!” Jön is egy járvány, s Rita eltemeti előbb az egyik, majd a másik gyermekét.

És akkor Rita elkezd zörgetni egy apácakolostor ajtaján: én most végre szeretném a szívem vágya szerint folytatni az életemet, apácaként. S akkor elkezdődött egy keresztút, amin rengeteg megaláztatásban volt része. Kezdve azon, hogy az első fogadtatás az volt: „Te?! 18 évi házasság után? Elvétetted a házszámot! Mit keresel te apácák között?! Neked nem kolostor kell.”

S évek múlva mégiscsak benn van a kolostorban, ami nagy csoda volt, hiszen ismételten elkergették. Az egyik reggel azonban ott találják benn, a nővérek között. Amikor az apátnő számon kéri: „Hogyan kerültél ide?!”, Rita csak annyit mondott: „Engem az őrangyalom hozott be. Nem törtem föl zárakat, de az őrangyalom behozott.”

Szerzetesi élete betegápolással, betegeskedéssel, meg sok-sok vezekléssel, valamint homlokán az Úr stigmájával telt el. Mert egyszer kérte az Urat: „Jézusom! Csak egy tövisnyit adj nekem a töviskoronádból!” – És megkapta.

Egyszer, amikor már halálos beteg, jönnek és meglátogatják a rokonai. Tél van, január, s megkérdezik, van-e valami kívánsága? Rita azt mondja, hozzanak neki egy rózsát a szülei sírjáról! – Azt hitték, félrebeszél. Januárban! – És az egyik rokon mégis elment, és másnap visszajött Ritához egy csodálatosan szép rózsaszállal. A sírról. Januárban.

Az Úr jelét adta annak, hogy Nála semmi sem lehetetlen. És aki megismeri Őt és megszereti Őt, és birtokolni akarja a mennyek országának a kincsét, nincs az a képtelen helyzet, amelyben meg ne kaphatná.

Kérjük meg Szent Ritát külön is arra, hogy vegye oltalmába a nehéz házasságban élő asszonyokat. Segítsen nekik kitartani, hinni, imádkozni azért a vad emberért, akitől, úgy érzik, mindenáron menekülni kellene. Ne meneküljenek el!

Nekünk pedig, valahányszor úgy tűnik, erőnket meghaladó feladataink, küzdelmeink, emberileg képtelen dolgaink vannak, segítsen Szent Rita hinni és kitartani. Bátran folyamodjunk hozzá! Mert Ritának – akit a lehetetlenségek szentjeként ismerünk – öröme, az Úr Krisztusnak pedig dicsősége, ha segíthet! Amen.