Szent V. Pius Pápa

Szentlecke 1Pt 5,1–10. Evangélium Mt 16,13–19.

Testvéreim! Szent V. Pius pápa a trienti zsinat utáni éveknek volt a nagy pápája. Domonkos szerzetes volt, s amikor pápává választották, nem akárki került Péter székébe nem egy egyszerű szerzetes, hanem ő volt a római főinkvizítor. Meg is riadtak sokan. Mert mint azóta is mindig, valahányszor az Egyházat gyalázni akarják, s el akarják riasztani tőle az embereket, az inkvizíciót kezdik emlegetni. Akkor is riogattak ezzel: „Vigyázzatok, most minden altemplomból kínzópince lesz, s ez a pápa kolostort fog csinálni az egész világból.”

Valójában pedig, ahogy ez most – amikor napfényre hozzák kutatók az inkvizíció levéltárában őrzött adatokat – egyre világosabban kiderül, az inkvizíció bíróságai igazságosabbak, humánusabbak és szelídebbek voltak, mint a világi bíróságok.

V. Piusról is kiderült, hogy ez a korábbi inkvizítor pápaként egy szent ember. Nem ostorozni akarja az embereket, hanem tanítani. Szeretné fölébreszteni bennük a tudatot, hogy: „Ha keresztény vagy, akkor szövetségben élsz az Úr Krisztussal. Tartod a szövetséget?” – Az Egyháznak állandóan nagy gondja, hogy ezt a tudatot a hívőkben ébren tartsa, a nem hívőket pedig ráébressze: szövetségben élhetnek a Szentháromsággal és a föltámadott Krisztussal.

Segítse meg Szent V. Pius pápa a mi pápánkat, II. János Pál pápát, hogy a mai körülmények között is tudjon ennek képviselője, hirdetője lenni. Amen.