Diós István - Napi kenyerünk Szentlecke 1Kor 1,18–25. Evangélium Mt 10,5–15.Szent Cirill és Szent Metód miszionáriusok
Napi Ima8 imádkozás 

Szent Cirill és Szent Metód miszionáriusok
Szentlecke 1Kor 1,18–25. Evangélium Mt 10,5–15.
Testvéreim! Szent Cirill 55 és Szent Metód 56 a 9. század két nagy misszionáriusa. Cirill 869-ben halt meg, 42 évesen, a bátyja, Metód 16 évvel élte túl. 70 éves volt, amikor meghalt.
A Bizánci Birodalom polgáraiként születtek, Tesszalonikában. Tesszalonika akkor DélEurópának a keleti széle, de a 9. században az Egyház még egységes. Még nem történt meg a keleti szakadás, nagy nyelvi különbségek vannak, de Európa Írországtól kezdve egészen Tesszalonikáig, s északon, a Balti-tengertől egészen Afrikáig katolikus keresztény – ott, ahol keresztény. De hatalmas területek vannak, ahol a törzsenként élő népek egyelőre még nem hallottak semmit az Újszövetségről, megváltásról, kereszténységről.
Ők ketten fölismerték azt, hogy: „Ha én az Evangéliumot el akarom valakinek mondani, nem elég, hogy a saját anyanyelvemen prédikálok neki, s azután – meghallotta, nem hallotta meg, megértette, nem értette meg – mosom a kezeimet, én elmondtam, és odább állok. Nem elég. Ha valakit oda akarok vezetni Krisztushoz, akkor az anyanyelvén kell őt megszólítanom. És az üdvösségnek a misztériumát az ő saját nyelvén kell elmondanom, és az ő kultúrájába ágyazottan kell megmutatni az utat a mennyország felé.”
Ez kettőjük hatalmas fölismerése és egyben óriási feladata volt. Ők ugyanis görög kultúrában nőttek föl, de küldetésük a szláv népekhez szólt. Azt is jó tudni, hogy akkor a magyarság még valahol az Etelköz tájékán volt. A honfoglalás ugyan néhány évtized múlva megtörténik, de amikor Cirill és Metód átvonul ezen a területen s megy Észak felé, elsősorban az itt élő szlávokkal találkozik.
De ennek a két szentnek meg kellett tapasztalnia azt is, hogy az emberi gyöngeség meg a szűklátókörűség mennyire gátat tud szabni az Evangélium terjedésének. Cirill észrevette, hogy a szlávoknak déltől északig alapvető hiányossága az, hogy nem ismerik az írást, nem tudják leírni a dolgaikat. A nép zöme természetesen analfabéta, a legműveltebbek megtanulnak görögül vagy esetleg latinul, de a saját dolgaikat nem tudják rögzíteni anyanyelvükön. Ezért a görögből kiindulva kidolgozta az ábécét, amivel a szláv nyelvet le lehetett írni. S amikor a pápától megbízást kapnak – „menjetek és hirdessétek Krisztust!” –, akkor már viszik magukkal a legalapvetőbb liturgikus könyveket szláv nyelven.
Cirill egész fiatalon meghalt, Metódnak viszont volt alkalma megtapasztalni, hogy a Nyugat milyen fönntartásokkal van a Kelettel szemben, és viszont, a Kelet micsoda gyanakvással nézi a Nyugatot. Ugyanis a salzburgi érsek, aki úgy vélte, hogy a Lajtától és az Oderától keletre eső terület természetesen az ő missziós területe – ez a Metód pedig jön és egészen más módon, szlávul térít, szemben az ő latin, nyugati kultúrájával –, be is börtönöztette Metódot. Két és fél évig nagyon kemény fogságban tartották.
De amikor a Metód kiszabadult, nem bosszút állt, meg nem átkokat szórt a salzburgi érsekre, hanem a kereszt tapasztalatával szelíden, de határozottan visszatért a szlávokhoz és folytatta a térítést: a püspökük lett.
II. János Pál pápa pedig megkérte ezt a két szentet, hogy „Szent Benedek mellett legyetek ti is Európának a védőszentjei! Ennek a most unió felé törekvő Európának a védőszentjei.” Mert a világ ma azt hiszi, hogy amit a korábbi évezredekben nem sikerült megcsinálni – ti. az egységes Európát (amit pedig sikerült érte megtenni, azt a 20. század elején szétrombolták) –, a világ most azt hiszi, gazdasági alapokon meg lehet tenni: gazdasági alapokon föl lehet építeni az egységes Európát. – Nem lehet. Az embereket gazdasági alapon eggyé tenni nem lehet. Eggyé tenni – eggyé válni egyedül a megváltó Krisztusban lehet.
Imádkozzon ez a két szent a mai Európáért! Hogy azok a nemzetek, amelyek kicsit meg vannak szédítve az Európai Unióval, tudjanak hűségesek maradni Krisztushoz. S ezáltal a kritikus pillanatokban ne egymást átkozzák, ne ellenfelet lássanak egymásban, hanem forduljanak oda Krisztushoz, az egység egyetlen elvéhez.
És mi magunk is, amikor a közügyekért imádkozunk, jó lenne ezt is odatenni az imádságos témáink mellé: „Jézusom, könyörülj rajtunk és segíts! Hogy ne nélküled – s főleg ne ellenedre! – akarjuk az Európai Uniót megvalósítani, hanem Veled, Általad és Érted! Amen.
A Pápa IMASZÁNDÉKA A leszerelésért és a békéért 2026 március
Imádkozzunk a pápával JÉZUSSAL a reggel VASÁRNAP
Imádkozzunk XIV. Leó pápa imaprofiljával Irán és a Közel-Kelet
XIV. Leó pápa VIDEÓJA A leszerelésért és a békéért 2026 március
XIV. Leó pápa Úrangyala imádsága Nagyböjt 3. vasárnapja
IGE naptár Nagyböjt 4. vasárnapja
Napi szent RÓMAI SZENT FRANCISKA ÖZVEGY ÉS SZERZETESNŐ
A nap Szentje RÓMAI SZENT FRANCISKA
Diós István - Napi kenyerünk Szentlecke 1Kor 1,18–25. Evangélium Mk 10,35–45. Szent Perpetua és Felicitász vértanú asszonyok
Bálint Sándor Ünnepi Kalendárium Gergely
A nap szentje Római Szent Franciska szerzetesnő, Özvegy és rendalapító (1384-1440) A bencés oblátusok védőszentje
Napi ÚTRAVALÓ Hamvazószerda után péntek
Az élet IGÉJE „Keljetek föl, ne féljetek!” (Mt 17,7) 2026 március
A Szentek kincsesháza Hofbauer Szent Kelemen Jézusom, addig akarok élni, amíg akarod!
Sajgó Balázs atya elmélkedése Nagyböjt 4. vasárnapjára Szemműtét
Istenes versek Juhász Gyula: 48 március 15.
Cseri Kálmán A kegyelem harmatja Az üdvösség sisakja
Az Ige mellett – Lányi Gábor János igemagyarázata „Ezt mondja az Úr: Ne áltassátok magatokat…” Jer 37
Napi Ige és Gondolat Igazi szabadság – kokárdával a szívünk felett 2026 március 15. vasárnap
KILENCED Szent Józsefhez Hatodik nap Szent József és a vallás gyakorlása
Amíg a világban vagyok a világ világossága vagyok Menj, mosakodj meg a Siloe tavában Nagyböjt 4. vasárnapja
IMA A HAZÁÉRT A Szent Margit Gimnázium diákjai Budapest, 2002. április. 13. Kossuth tér
Nagylányom visszatéréséért
Nagyböjti készület 2025. Országúti Ferencesek Nagyböjt 4. vasárnapja
Manréza – Nagyböjti lelkigyakorlat 2026 – Az élet bőségére vágyva 26. nap – Isten tettei