HÉTFŐ HÚSVÉT IV. HETÉBEN
L A U D E S
Az imaóra kezdése
Istenem, hallgass hívásomra! Uram, siess segítségemre! Dicsőség az Atyának és Fiúnak és Szentlélek Istennek. Miképpen kezdetben, most és mindenkor és mindörökkön-örökké. Ámen. Alleluja!
Himnusz II. Lit. Hor.
A hajnal ébred, fény ragyog,
Vidám énektől zeng az ég,
Felujjong ím a nagyvilág,
Felsír a rettegő pokol.
2. Midőn a győztes nagy király
Halál hatalmát megtöri,
S az élet áldott fényire
Felhozza poklok foglyait.
3. Elzárja sírját sziklakő,
Őrzik keményen zsoldosok,
De fölkel mégis győztesen,
Temetve minden kínt, halált.
4. „Elég a gyász, elég a könny,
Szűnjön minden baj s fájdalom
Ím, sírból fölkélt Istenünk!”
– A fényes angyal így kiált.
5. Örökre légy, te, Krisztusunk,
Boldog húsvéti örömünk,
Adj részt fényedből már nekünk,
Kiket az élet újraszült!
6. Dicsőség néked, Jézusunk,
Halált legyőzve tündökölsz,
És áldunk, téged, jó Atyánk,
S Szentlélek Isten, szüntelen. Ámen.
1. antifóna Zsolt 76,3
Az Úrhoz kiáltok, * szavam hozzá száll, s ő meghallgat engem gyötrelmem napján.
76. zsoltár • Emlékezés az Úr nagy tetteire
Áldott legyen az Isten, aki megvigasztal minket minden szomorúságunkban. – 2Kor 1,3
Hangos szóval az Úrhoz kiáltok, * Istenhez száll szavam, és ő meghallgat engem.
♦ Szorongatásom napján Istent keresem, † éjszaka szüntelen hozzá emelem kezem, * vigasztalódni nem akar szívem.
Ha Istenre gondolok, egyre csak sóhajtok, * ha rá emlékezem, elcsügged bennem a lélek.
Szememet ébren tartod, * nyugtalan vagyok, szólni sem tudok.
A régi napokra gondolok, * emlékezem a régmúlt évekre.
Egész éjjel töprengek szívemben, * gondolkodom és ezt fürkészi lelkem:
Vajon az Isten örökre elvet, * s nem lesz többé hozzánk kegyelmes?
Vajon végleg elfogyott irgalma, * nemzedékről nemzedékre megszűnt igéje?
Könyörülni az Isten elfeledt, * haragjában megvonja tőlünk irgalmát?
S így szólok: „Az az én fájdalmam, * hogy megváltozott a Fölséges jobbja!”
Tetteidre, Uram, visszagondolok, * emlékezem csodáidra, melyeket kezdettől műveltél.
Megfontolom minden tettedet, * végiggondolom nagyszerű műveid.
Szent a te utad, Istenem! * Van-e oly nagy isten, mint a mi Istenünk?
Te vagy az Isten, aki csodákat művelsz, * megmutattad hatalmad a népek között.
Megszabadítottad karoddal népedet, * Jákob és József fiait.
Láttak a vizek, Isten, téged, † láttak a vizek és remegtek, * megrendült a tenger mélye.
A felhőkből vizek ömöltek, † megdördültek a magas fellegek, * és nyilaid szerteröpültek.
Dörgésedtől zúgott a förgeteg, † villámaid bevilágították az egész földet, * megrendült a föld és remegett.
Tengernek vetted utadat, † a nagy vizeken át vezetett ösvényed, * s lépteid nyomát senki sem látta.
Néped vezetted mint a nyájat * Mózes és Áron keze által.
Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek.
Miképpen kezdetben, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
1. antifóna Zsolt 76,3
Az Úrhoz kiáltok, * szavam hozzá száll, s ő meghallgat engem gyötrelmem napján.
2. antifóna Jón 2,8.10c
Mikor elcsüggedt a lelkem, * az Úrra gondoltam, mert az Úrtól várom szabadulásom.
Ószövetségi ének (Jón 2,2-10)
[Jónás így imádkozott az Úrhoz a hal gyomrában:]
Gyötrelmemben az Úrhoz fordultam, * és ő meghallgatott engem.
Hozzá kiáltottam a halál torkából, * és ő meghallotta hangomat.
A mélységbe vetettél, a tenger mélyére, † körülvett engem az áradat, * örvényeid és hullámaid összecsaptak fölöttem.
Így szóltam: † Elvetettél színed elől, Uram, * bárcsak újra megláthatnám szent templomod!
Egészen a torkomig hatoltak a vizek, † bekerített engem a mélység, * hínár borítja fejemet.
Leszálltam a föld alatti országba, * a régmúlt idők népei közé,
De kimentetted életem a sírból, * Uram, én Istenem!
Amikor elcsüggedt a lelkem, az Úrra gondoltam, * és imám eljutott szent templomodba, színed elé.
Akik hitvány bálványokat szolgálnak, * elhagyják az irgalmat.
Én azonban hálaéneket zengve áldozom majd néked, † és teljesítem, amit fogadtam, * mert szabadulásom az Úrtól várom.
Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
Miképpen kezdetben, most és mindenkor, * és mindörökkön örökké. Ámen.
2. antifóna Jón 2,8.10c
Mikor elcsüggedt a lelkem, * az Úrra gondoltam, mert az Úrtól várom szabadulásom.
3. antifóna Zsolt 135,26
Dícsérjétek az égnek Istenét, * mert irgalma örökkévaló!
135. Zsoltár
Dicsérjétek az Urat, mert jó, * ℞ Mert irgalma örökkévaló!
Dicsérjétek az Istenek Istenét, * ℞
Dicsérjétek az uraknak Urát, * ℞
Ki egymaga tett csodadolgokat, * ℞ Mert irgalma örökkévaló.
Ki az egeket bölcsen alkotta, * ℞
Ki a vizek fölött megszilárdította a földet, * ℞
Ki nagy világítókat alkotott, * ℞
Napot, hogy legyen úr a nappalon, * ℞
Holdat, csillagot, hogy uralkodjanak az éjszakán, * ℞
Ki Egyiptom elsőszülötteire lesújtott, * ℞ Mert irgalma örökkévaló.
Kivezette közülük Izraelt, * ℞
Hatalmas kézzel és kinyújtott karral, * ℞
Aki kettészelte a Vörös-tengert, * ℞
És átvezette közepén Izraelt, * ℞
Ki a fáraót s hadát tengerbe vetette, * ℞
Ki a pusztában vezérelte népét, * ℞
Aki lesújtott nagy királyokat, * ℞ Mert irgalma örökkévaló.
És megölt erős királyokat, * ℞
Szichont, az amoriták királyát, * ℞
És Ogot, Básán királyát, * ℞
Földjüket átadta birtokul, * ℞
Örökségül szolgájának, Izraelnek, * ℞
Ki megalázottságunkban megemlékezett rólunk, * ℞ Mert irgalma örökkévaló.
Ki megszabadított ellenségeinktől minket, * ℞
Ki eledelt ad minden testnek, * ℞
Dicsérjétek az égnek Istenét, * ℞
Dicsőség az Atyának és Fiúnak és Szentlélek Istennek. * ℞
Miképpen kezdetben, most és mindenkor és mindörökkön-örökké. Ámen. * ℞
3. antifóna Zsolt 135,26
Dícsérjétek az égnek Istenét, * mert irgalma örökkévaló!
Olvasmány Róm 10,8b-10
Testvérek! Az Írás mondja: „Közel van hozzád a tanítás, ajkadon és szívedben”, tudniillik a hit tanítása, amit hirdetünk. Ha tehát száddal vallod, hogy Jézus az Úr, és szívedben hiszed, hogy Isten feltámasztotta a halálból, üdvözülsz. A szívbeli hit ugyanis megigazulásra, a szájjal való megvallás meg üdvösségre szolgál.
Válaszos ének Jel 1,17.18
Én vagyok az Első és az Utolsó, én vagyok az Élő. * Alleluja, alleluja. Halott voltam, de most örökké élek, nálam van az alvilág kulcsa * Alleluja... Dicsőség az Atyának és Fiúnak és Szentlélek Istennek. Én vagyok...
4. antifóna 2Kor 13,4
Jézus Krisztust gyöngeségében * fölfeszítették a keresztfára, de él az Isten erejéből, alleluja.
Evangéliumi ének (Jn 1,1.3.4.9.10.11.14.16) • Az Ige megtestesülésének himnusza
Kezdetben volt az Ige, * az Ige Istennél volt, és Isten volt az Ige.
Őáltala lett minden, * nélküle semmi sem lett, ami lett.
Benne élet volt, * s az élet volt az emberek világossága.
Az Ige volt az igazi világosság, † amely megvilágosít minden embert; * ő jött el a világba.
A világban volt, és mégsem ismerte fel a világ; * tulajdonába jött, de övéi be nem fogadták.
És az Ige testté lett és közöttünk lakott, * kegyelem és igazság tölti be.
Az ő teljességéből kaptunk mindnyájan * kegyelemre kegyelmet.
Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek.
Miképpen kezdetben, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
4. antifóna 2Kor 13,4
Jézus Krisztust gyöngeségében * fölfeszítették a keresztfára, de él az Isten erejéből, alleluja.
Könyörgések
II., IV. és VI. héten
Bizalommal kérjük, testvéreim, Atyánkat, az Istent, aki megdicsőült Fia halálában és föltámadásában:
Jóságos Atyánk, szívünket áraszd el fényeddel!
Istenünk, világosság Atyja, aki fénybe borítottad a világot a dicsőségesen föltámadt Krisztus ragyogásával,
– a mai napon világosítsd meg a hit fényével elménket!
Te föltámadt szent Fiad által megnyitottad az emberiség előtt az örökkévalóság kapuját,
– add meg nekünk mai munkánkban az örök élet reményét!
Te a Szentlelket föltámadt Fiad által küldted a világba,
– a tiszta szeretet tüzével gyújtsd föl szívünket!
Krisztus legyen a mai napon üdvösségünk és megváltásunk,
– aki megszabadításunkért függött a kereszten!
(Te az élet szerzőjévé tetted a meghalt és föltámadt Üdvözítőt,
– áraszd a névnapos N. atya/testvér szívébe a föltámadás örömét!)
Az Úr imádsága
Testvérek! Könyörögjünk, amint az Úr tanított minket imádkozni!
Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a te neved, jöjjön el a te országod, legyen meg a te akaratod, amint a mennyben úgy a földön is. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma, és bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek és ne vígy minket kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól. Mert tiéd az ország, a hatalom és a dicsőség, mindörökké. Ámen.
Zárókönyörgés
Istenünk, te Fiad megalázkodásával életre keltetted a beteg világot; adj híveidnek szent örömet, hogy akiket kiragadtál a bűn szolgaságából, örökké tartó örömben éljenek. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.
Áldás
II., IV. és VI. héten
Adja meg nektek az Isten Krisztus föltámadása által, hogy mindent Isten dicsőségére tegyetek!
A mindenható Istennek: az Atyának, a Fiúnak † és a Szentléleknek áldása szálljon le rátok és maradjon veletek mindörökké!
Az imaóra befejezése
Mondjunk áldást az Úrnak!
Istennek legyen hála!