Skolasztika, középkori magyar alakjában Kolos, Szent Benedek húga volt.

A Debreczeni-kódexben olvasható legendája szerint^* klastromában bátyja egyszer több fráter kíséretében meglátogatta. Istenes társalgásba merülve, rájuk alkonyodott. Benedek menni akart, Skolasztika hiába kérlelte, hogy éjszakára maradjon nála. Erre e nömös szűz öszve kucsolván kezét, reája hajtván fejét az asztalon, kéré az Úristent, hogy essét anna, hogy bátyja mehetne az éjszaka az ő klastromában: Az égen egy kicsiny fölleg sem volt, most azonban villámlás, mennydörgés, hatalmas zápor kerekedett, és így Benedek kénytelen volt társaival visszamaradni. Csak reggel térnek a kolostorukba. Harmadnapra imádság közben húga lelkét egy nömös szépséges fejér galamb képében látta távozni. Megilletődött bátyja Skolasztikát ezután a maga előkészített koporsajába fekteti.

Kolos a középkorban még igen kedvelt asszonyi keresztnév volt. A hagyomány szerint így hívták Szent István sánta húgát is. Az ő számára alapította a somlóvásárhelyi bencés apácamonostort. Kultuszának emléke Vizsoly freskóképe és a garamszentbenedeki apátság faszobra (1483).^* Barokk Skolasztika oltára van a celldömölki apátság templomának.^*

Tudomásunk szerint népünk már csak a kalendáriumi helye miatt tartja számon. Ezen a napon szedték meg a múlt században Kiskunfélegyházán^* a Gyümölcsoltó Boldogasszonykor való szemzéshez az oltóágat.